Elképesztő lesz. Sőt már most is elképesztő. Olyan, mintha visszazuhannánk a hatvanas évekbe; mintha az Északi Járműjavító kapujába időgépet építettek volna, amely a XXI. század elejéről a XX. század derekára hajít át bennünket.
Néhány év múlva – Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója 2026-ra ígéri az új múzeumépület megnyitását – olyan lesz, mintha a XXI. század végére érkeznénk. A tervek futurisztikusak, a helyszín amolyan loft vintage. A két enteriőr keveredése pedig igazi időutazás.
Öt év után önálló tárlattal jelentkezik a Közlekedési Múzeum új otthonában, a vasúti járműgyártás egykori bázisán, az Északi Járműjavító dízelcsarnokában.
„A Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik című időszaki kiállításon színes rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és tematikus sétákkal várják az érdeklődőket július 16-a és október 31-e között, még a csarnok MÁV által hátrahagyott mai állapotában, a múzeummá történő átépítés előtt” – írja a megnyitó sajtóközleménye.
Érdemes érthetővé tenni, mit jelent „a MÁV által hátrahagyott állapot”.
Az ötvenen túli generáció számára a gyermekkor emlékeit idézi, a fiatalabbak számára pedig mesebeli korszakot, amikor a technológiai haladástól még megváltást remélt az emberiség.
Ha nem is eredeti tartalmában, de ekkoriban még élt a lenini jelszó Kelet-Európában: „Villamosítás + szovjethatalom = kommunizmus.” Dübörgött tehát az iparosítás, és az iparhoz bizony vasút is kellett: kén- és szénszagú gőzmozdonyok, sikítva dübörgő dízelmozdonyok meg olajszagú vasúti csarnokok. Éppen olyanok, mint amilyen „a MÁV által hátrahagyott” Északi Járműjavító dízelcsarnoka.
Csodálatos helyszín egy közlekedési múzeum számára.
2017 decemberében kormánydöntés született arról, hogy ide kell költöztetni a Közlekedési Múzeumot.
Az iparcsarnok védelem alatt álló közlekedéstörténeti relikvia.
A mai járműjavító elődje zöldmezős beruházásként épült 1867-ben. A világháborúban porig bombázták ugyan, de a hatvanas évek elején újjáépítettek, és Északi Járműjavító néven 2009-ig az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa volt.
A szomszédban áll a Ganz-gyár és a Józsefvárosi pályaudvar épülete, így a százötven éves iparterület a hazai vasúti közlekedést, járműjavítást, járműgyártást megtestesítő ipari örökség.
A Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik című időszaki kiállítás megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Széchenyi naplóját idézve emlékeztetett arra, hogy kétszáz esztendővel ezelőtt a 25 km/órás vasúti sebesség még afféle álomhatár volt, és a reformer gróf nem hitt abban, hogy valaha is túlszárnyalható lesz.
S ha már a múlt szóba került, érdemes arra is emlékeztetni, hogy a hazai közlekedési múzeum Európa egyik legrégebbi ilyen intézménye: százhúsz éve szolgálja a hazai közlekedéstörténet emlékének ápolását.
Széchenyi álomhatára kapcsán érdemes megemlíteni, hogy most itt áll a MÁV sebességrekorder gőzmozdonya, a Szellem. Nevét azért kapta, mert a kortársak úgy érezték: olyan gyorsan suhant, hogy mire észrevették volna, már el is tűnt. A harmincas években készült, amikor még azt hitték, hogy a gőzmozdony a XX. század második felének is meghatározó járműve lesz. Emiatt érdemesnek tűnt erőteljesen fejleszteni a technológiát. Új megoldásainak köszönhetően a műszaki próbák során 161 km/órás sebességet ért el.
Gulyás Gergely elmondta: a régi múzeumépület már régóta kicsi volt a gyűjtemény számára, a tárgyi anyag jelentős részét nem tudták benne bemutatni. Az új múzeumban ilyen probléma nem lesz, és gyűjteményének restaurálására meg műtárgyvásárlásra 2026-ig összesen 6,674 milliárd forintos forrást biztosít a kormány.
A múzeumépítés új lehetőségeket nyit meg az intézmény számára: lehetőséget arra, hogy újra elfoglalhassa a múltjához és a gyűjtemény rangjához méltó helyét a világ közlekedési múzeumainak sorában, fogalmazott a miniszter. A nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően olyan új kulturális központ jön itt létre, amely Kőbánya és tágabb értelemben a főváros, sőt az ország egésze számára komoly előrelépést jelent majd.
És ha már a jövőt latolgatjuk, vessünk egy pillantást a múzeum futurisztikus építészeti terveire! A dízelcsarnokban most megnyílt tárlat ugyanis nemcsak a vasúti közlekedés egy-egy jelentős emlékét és a járműjavító múltját, hanem a múzeum leendő otthonát is bemutatja.
A tervek elkészítésére szakmai zsűri döntése alapján a New York-i Diller Scofidio + Renfro sztárépítészirodát és magyar partnerét, az Ybl-díjas Noll Tamás vezette M-Teampannon irodát kérték föl 2019-ben. A látványtervek építészeti megtervezése most zajlik, 2021 végén megkezdődik az építési engedélyeztetés, és 2022 végére már a kiviteli tervek is rendelkezésre állnak majd.
A XXI. század elvárásainak megfelelő külső és belső a mi, laikus nézőpontunkból különleges fém- és üvegfelületeket jelent. Ezek legizgalmasabb elemei a falakból kiszaladó üvegdobozok lesznek, amelyekben egy-egy vonatot, mozdonyt, villamost úgy állítanak ki, mintha éppen kigurulna az épületből. A kiállítás azt is bemutatja majd, milyen lesz a jövő budapesti vasútja.
A megújuló Közlekedési Múzeumnak jó tízezer négyzetméteres új állandó kiállítása lesz, különféle terei időszaki kiállítások számára biztosítanak teret, és körülötte szabadtéri kiállítások nyílnak majd. Ráadásul ide költözik az Európa legnagyobbjai közé tartozó, közel negyedmillió kötetes közlekedési-műszaki szakkönyvtár, a magyar tudósok hagyatékát és a magyar gyárak iratanyagát őrző archívum.
Az új épület vélhetően 2026-ra készül el.
Addig viszont – amíg ez az építkezés megkezdése előtt még lehetséges – kiállításokkal és programokkal várja a látogatókat a múzeum.
Ezek közül az első a most megnyílt, amely nemcsak a varázslatos vasúti csarnokot mutatja be az érdeklődőknek, hanem az épület történetét és jövőjét, az itt és a környéken megfordult járműveket is. A Ganz-gyártól a népligeti autóversenyekig az egész környék közlekedéstörténetét ismerteti, és betekintést nyújt az egykori dolgozók mindennapjaiba is.
A járműjavító nemcsak munkalehetőséget adott az embereknek: az üzemhez tartozó Törekvés Művelődési Ház élénk kulturális és sportélet helyszíne is volt,
a szomszédos Népligetben pedig egykor autó- és motorversenyeket rendeztek.
Ezek reprezentáns járművei is szerepelnek a kiállításon.
És ha már szóba került a környék gazdag múltja, említsük meg azt is, amiről a megnyitó alkalmából Vitézy Dávid, az intézmény főigazgatója beszélt. A múzeum az új kiállítással a budapesti belföldi és külföldi turizmus újraindításában és a kulturális élet járvány utáni fellendítésében is szerepet akar vállalni. És ez a múzeumi projekt hosszabb távon Kőbánya Budapesten belüli szerepét is újrafogalmazhatja, és esetleg a nemzetközi kulturális turisztika térképére is felteheti a területet, így európai színvonalú példája lehet annak, hogyan kell élettel megtölteni a nagyvárosi rozsdaövezeteket.
A kiállítás leglátványosabb tárgyai a vasúti nagyjárművek.
Láthatunk például egy ikonikus 424-es gőzmozdonyt, továbbá a vasútvillamosítás kiemelkedő produktumát, a Kandó Kálmán által tervezett és már 1932-ben forgalomba állt V60-as villanymozdonyt. Akárcsak a két M44-es dízel tolatómozdonyt, a Cmn személykocsit és az 1935-ös Árpád gyorssínautóbuszt, amely Budapest és Bécs között közlekedett.
A július 16-án megnyílt kiállítás októberig várja a látogatókat, minden héten csütörtöktől vasárnapig dél és este hét között, a X. kerületben, a Kőbányai út 30.-ban.
Fotók: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf. Az archív fotók forrása a Közlekedési Múzeum.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
