Kötet született az ikonikus szórakozóhely első 8 évéről.

A Petőfi Csarnok − Ifjúsági kultúra és szabadidőpolitika című kötet a Városligetben 30 éven át működő intézmény első nyolc évének történéseit állítja a középpontba.

„A kötet a 2016-ban kiadott Volt egyszer egy ifipark című könyv folytatása. A Petőfi Csarnok bizonyos szempontból az 1984-ben bezárt Budai Ifjúsági Park szerepét vette át és a késői Kádár-korszak egyik kultikus helyszínévé vált" − mondta Murzsa Tímea segédszerkesztő a könyv budapesti bemutatóján.

A nyolcvanas évek elején a Fővárosi Tanács olyan szabadidőközpont létrehozásáról döntött, amely az ifiparkkal ellentétben egész évben üzemel és sok mindent megőriz a művelődési házak funkcióiból. A főváros akkori legnagyobb, 2500 fő befogadására képes ifjúsági szabadidőközpontja 1985-ben a Karthago koncertjével nyitotta meg kapuit. Harmincéves fennállása alatt csaknem 15 ezer rendezvénynek adott otthont, a látogatók száma meghaladta a tízmilliót. Ilyen méretű és elhelyezkedésű intézmény, ennyi funkcióval azóta sincs Budapesten.

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában megjelent könyvben olvasható Bajnai Zsolt írása az épület történetéről, Csatári Bence tanulmánya pedig bemutatja, miként szorították keretek közé, és próbálták ellenőrizni az ifjúsági kultúrát a nyolcvanas években. Ignácz Ádám, a könyv másik szerkesztője azt gyűjtötte össze, miként írt a korabeli sajtó a PeCsáról, amely egyrészt a hivatalos művelődéspolitika intézménye volt, másrészt viszont nem szokványos rendezvényeknek adott otthont. Ilyen volt például Király Tamás divatbemutatója vagy − ahogy Szőnyei Tamás írásából kiderül − 1986-ban a bécsi punkzenekar, a Drahdiwaberl botrányba fulladt koncertje.

„A nyolcvanas években nagyon sok alternatív művészt, dzsessz- és rockzenészt érdekelt Magyarország, sokan olcsóbban eljöttek hozzánk, mint máshová. Együttműködtünk a Multimediával is, amely a Petőfi Csarnokba hozta azokat az előadókat, akiknek a produkciója nem töltötte volna meg a Budapest Sportcsarnokot. Hirtelen Európa-hírűvé váltunk" − jegyezte meg Nádor Katalin.

K. Horváth Zsolt, a kötet szerkesztője a PeCsa egyik legemlékezetesebb koncertjeként kiemelte Nick Cave 1994-es szabadtéri buliját, és megemlítette, hogy az akkor még ismeretlen Nirvana is fellépett itt 1989-ben.

„Nem törekedtünk a teljességre a kötettel. Azért fejeztük be 1993-ban a sztorit, mert az egy fontos korszak éve volt: elindult a privatizáció, már láthatóvá váltak a rendszerváltás fő tendenciái, a Fővárosi Önkormányzat kulturális politikája, és akkor indult a Sziget fesztivál is" − sorolta K. Horváth Zsolt.

A könyv olyan emblematikus rendezvényekkel is foglalkozik, mint a bolhapiac vagy a Csillagfény diszkó. A csarnok történetét kiegészítő anyagokkal helyezi szélesebb kontextusba, követve a hazai politikai változások főbb eseményeit is. A gazdag képanyagban a fotók mellett korabeli koncertplakátok és műsorfüzetek is szerepelnek.

A legendás koncerthelyszín történetét 2015-ben fesztivál zárta le. Az épületet elbontották, a tervek szerint helyére épülne meg a Liget projekt részeként az Új Nemzeti Galéria.

A képek forrása a Fortepan.