Weiler Péter az AI-t is használja, de egy ideje visszatért az ecsethez
A mesterséges intelligencia átszőtte világban egyre nehezebben tudjuk megállapítani, mit készített emberi kéz, és min dolgozott gép. A művészi világban ez hatványozottan igaz: többek mellett a fotósok, grafikusok és írók számára is megkönnyítheti a munkát, vagy akár ki is válthatja az emberi tényezőt. Vajon hogyan alakul a művészi világ a technológia fejlődésével, és eljöhet-e az idő, amikor a képernyő helyett újra a vásznat használjuk? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a Weiler Péter művészetéről szóló könyv.
Miközben akár irodalmi vagy tudományos szöveget ír, képes a képalkotásra is. Stúdió nélkül megváltoztatja a hátteret, modell nélkül átvariálja a beállítást, vagy rajzolás nélkül ad többféle logótervet. Így működik ma már az AI. A hosszas körmondatokra, vagy briefre semmi szükség, hiszen néhány szó megadásával dolgozik az adott feladaton, időt és energiát spórolva. Az, hogy ez kinek válik majd előnyére, még nem tudhatjuk, azonban szakmai megítélése már most kettős: van, aki szívesen bevonja a mesterséges intelligenciát munkásságába, de van olyan is, aki elzárkózik ettől a világtól.
„Szerintem az egész addig tartható, amíg az ember befolyásolja a gépet. Én mint művész döntöm el, hogy mit csináljon az AI, nem pedig fordítva. Gyakorlatilag egy kezdeményező fél vagyok, a kreatív döntések még az enyémek, de szabad utat engedek annak is, hogy a gép is ötleteljen és inspiráljon. Addig gyúrom, promptolom a rendszert, amíg azt nem látom, ami a fejemben volt – fejti ki véleményét a témáról Weiler Péter, aki Magyarországon úttörőként vonta össze az AI adta lehetőségeket a művészettel. „Egyébként már most okoz meglepetéseket a mesterséges intelligencia, sokszor előfordul, hogy nemcsak felülbírál, hanem olyan javaslatot ad, ami véletlenül meg is tetszik, elgondolkodtat és elterel arról a pályáról, amit eredetileg meg szerettem volna valósítani.”
Weiler számos alkalommal használta úgy az AI-t, hogy azt a nagyközönség is megismerhette: nemcsak képeket, de egy egész punk lemezt készített a segítségével. A téma őt főként társadalmi változásokat előidéző technológiaként érdekli, és az összes ehhez kapcsolódó újdonságot szívesen kipróbálja, de nem mindent épít be a munkásságába. Elmondása szerint két-három éve vissza is tért az ecset és vászon használatához, bízva abban, hogy a közönség hozzá hasonlóan is besokallhat a képernyőtől, és a képzőművészetben az emberi jelenlétet keresik majd az emberek. A legújabb hozzá köthető alkotásnak is csak témájában van köze a mesterséges intelligenciához.
A Kocsis Katica által írt, WEILER című könyv több mint egy életrajz: mélyen belemegy a művész életútjába, ötleteibe és gondolataiba, miközben fantasztikus képek segítségével, albumszerűen mutatja be színes portfólióját. Lapunk újságírójaként és független kurátorként is dolgozó Kocsis fő érdeklődési területe a hazai és nemzetközi kortárs képzőművészet, valamint a design. Szerteágazó munkásságát publikációiban, általa szervezett kiállításokon és a social media felületein is részletesen megismerhetjük.
