A látogatók helyi bort kortyolgatva fogyasztották a kertben termő növényekből elkészített ételeket, gondos kezelést kaptak és gyönyörű épületekben gyógyulhattak, ahol az európai mesterek legszebb műalkotásai vették körül őket. A reneszánsz városokban ilyen körülmények várták a gyógyulni vágyókat - állítja a Londoni Egyetem professzora, John Henderson nemrég megjelent könyvében.
A The Renaissance Hospital: Healing the Body and Healing the Soul (A reneszánsz kórház: a test és s lélek gyógyítása) című könyvből az is kiderül, hogy a késő középkor kórházairól miért az a kép él ma a fejünkben, hogy oda csak meghalni mentek az emberek. A kutató szerint a reneszánsz idejében még a legszegényebb emberek is kiváló ellátást élvezhettek: "A kórházak ingyenes kezelést, kedvességet és különleges törődést nyújtottak, amelyet a betegek az élet egyéb területein nem kaphattak meg" - mondta el a professzor a Discovery News-nak.
Henderson szerint a gazdaságilag leggyorsabb növekedest produkáló helyeken, mint például Itália egyes részein, a spanyol területeken vagy a francia királyságban, jótékonysági szervezeteket is alapítottak, amelyek aztán nem csak orvosi intézményeket működtettek, hanem gondoskodtak is a kitett gyerekekről és a fertőző betegekről. Az ellátás pedig kiemelkedően jó volt: az intézményekben a halálozási arány mindössze 5-10 százalékra tehető. Henderson szerint a reneszánsz kórházak - különösképp Firenzében - a medicína mellett aktív életmódváltással próbálták meggyógyítani a betegeket.
A szerző egy 16. század eleji dokumentummal érzékelteti a kórházi kényelem fokozatait: az irat a firenzei Santa Maria Nuova kórházat mutatja be, ahol a beteg akár csengővel is hívhatta az ápolókat. A professzor szerint amíg a betegek étkeztek, három szolga járt körbe a kórház által termesztett borokkal. Az ételek közt igen népszerű volt a házi lasagne, a csirkeleves, a tojás, a különböző növényi ételek és a friss kenyér is. A gyógyszereket egytől-egyig gyógynövényekből és növényi olajokból készítették, amelyek közül sokat még ma is használnak az alternatív gyógyászatban. A személyzet olyan egyedülálló nőkből állt, akik szerződést kötöttek a kórházzal, amely szolgálataikért cserébe szabad szobát és ellátást biztosított nekik. A nővérek alapos képzést is kaptak, így gyakran a férfi orvosokkal egy szinten emlegették őket.
Samuel Cohn Jr., a Glasgow-i Egyetem orvostörténésze szerint a korban nagyon sok kórház volt Itáliában, ám egyik sem volt olyan jól szervezett intézmény, mint a firenzei Santa Maria Nuova. A történész állítása szerint akármennyire is jók voltak a középkori gyógyintézmények, inkább egy mai kórházban kezeltetné magát.
Nem ez az első kísérlet, amely újraértékeli a középkori orvostudomány szerepét: nemrég arról számoltunk be, hogy egy német orvostörténész szerint a középkori orvostudomány hatékonyabban működött annál, mint amilyen a híre. A köpölyözés sokszor nagyon is indokolt volt, a vérző sebeket összevarrták, a tumort eltávolították, és kihasználták a gombák antibiotikus hatását is.
