fbpx

Wim Wenders tokiói nyilvános illemhelyekről készít filmet

Wim Wenders német rendező a fényűző tokiói nyilvános illemhelyekről forgat filmet, melyeknek szerinte társadalmi jelentése van a modern városlakók számára.

„Az első reakcióm, bevallom, az volt: Mi? Illemhelyek? Na, várjunk csak egy percet” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy aztán elkezdte meglátni, miről szólhat a történet. „Nekem a vécék ekkor illemhelyekké váltak. Amikor a következő napokban megnéztem ezeket a helyeket, rájöttem, hogy ezek a szó valódi értelmében illemhelyek” – tette hozzá Wenders szerdán riportereknek Tokió divatos Sibuja negyedében, ahol a tucatnyi elegáns nyilvános vécé található.

Az illemhelyeket vezető építészek, köztük Kuma Kengo és Ando Tadao tervezték.

Az volt az elképzelésük, hogy egy kellemes nyilvános mosdó ellentmondhat annak a közkeletű képnek, amely szerint a nyilvános vécék koszosak, tele vannak firkálva és még a bűnözéshez is köthetők.

A Berlin felett az ég és a Buena Vista Social Club Oscar-jelölt rendezője azt mondta, amikor meglátta a sibujai illemhelyeket, meghatódott. „Ezek valóban értékes helyek” – magyarázta. Filmjének főhőse köztisztasági dolgozó, aki vécéket pucol, munkáját mesterségnek, az emberek szolgálatának tekinti. A forgatókönyv részletein még dolgoznak. Jakuso Kodzsi, akit a 2006-os Bábel című filmből ismerhetnek a mozinézők, elfogadta a szerepet, amint felajánlották neki, mivel szeretett volna Wendersszel dolgozni.

A tokiói illemhelyprojekt azért indult, hogy elkápráztassák a 2020-as olimpiára érkező külföldi látogatókat, még mielőtt a koronavírus-járvány arra kényszerítette a szervezőket, hogy nézők nélkül rendezzék meg a játékokat. Az Ando tervezte illemhely kör alaprajzú, rácsos külső falain átszűrődik a fény és szabadon jár a levegő. A Nigo japán divattervező kreálta kék egyenruhát viselő munkások víz nélkül tisztítják, hogy ne legyen penészes és ne romoljon az állaga.

Wenders szerint filmje a nem túl emelkedett környezet ellenére mély eszmeiséget rejt.

„Szinte azt gondolom, utópisztikus elképzelés, mivel a toalett az a hely, ahol mindenki ugyanolyan. Nincs gazdag és szegény, öreg vagy fiatal. Mindenki az emberiség része” –fogalmazott a rendező.

Nyitókép: Tokyo-GA. Forrás: Wim Wenders Stiftung

A rovat további cikkei