A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-kódex a negyedik században keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű, csupa nagybetűvel, szóközök nélkül írt szöveg ókortudósok szerint négy különböző személy munkája. Az Újszövetséget hiány nélkül, az Ószövetséget részben tartalmazza.
A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban. Constanin von Tischendorf német kutató bukkant rá a tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum Lipcsébe került. Később egyre több részlet - összesen 390 pergamenlap - került elő a Codex Sinaiticusból. Ezek közül hatot a szentpétervári nemzeti könyvtárban, több mint 340-et a londoni British Libraryben őriznek. Az 1975-ben megtalált újabb 38 oldal a Szent Katalin kolostorban van.
Az emberiség írásos kulturális örökségéhez tartozó kódexet most a négy intézmény virtuálisan illeszti össze, hogy minél többen hozzáférjenek. Csütörtöktől a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzött 43 oldal digitalizált változata és a Londonban őrzött ószövetségi részletek olvashatók majd a codex-sinaiticus.net honlapon.
A munkát a Microsoft és a német Xplain közös fejlesztésű szkennelési technológiájával végzik. A pergamenlapokat az anyagot kímélő módon digitalizálták és meg is szépítették; még a szamárfüleket és a foltokat is eltüntették. A fennmaradt Codex Sinaiticus teljesen 2009-ben kerül fel az internetre, ahol kultúrtörténeti háttéranyagok is segítik az olvasókat.
(Múlt-kor/MTI)
