Molnár Gyula tervezőgrafikus, az egyetem vizuális kommunikáció tanszékének vezetője az MTI-nek elmondta, hogy Gönczi Gebhardt a legismertebb magyar reklámgrafikusok közé tartozott. Szinte beleszületett a plakátművészetbe, mert a XX. század elején az ipar, a kereskedelem már megkövetelte a mai értelembe vett reklámot. A művész 1917-ben iratkozott be az egyetem jogelődjébe, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába és 1922-ben diplomázott a kiváló professzor, Haranghy Jenő tanítványaként. Gönczi Gebhardt 1930-tól a Klösz Nyomda tervezője lett havi 380 pengő fizetéssel, majd az államosítás után a jogutód Offszet Nyomda Nemzeti Vállat is megtartotta alkalmazásában.
A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy Gönczi Gebhardt plakátjai, címkéi, csomagolásai kultúrtörténeti ritkaságok, és a bélyegművészetben is kiválót alkotott a 40-es években, keze nyomán összesen 12 bélyegsor született. A 20-as évek közepén hazatért az emigrációból Bortnyik Sándor és Berény Róbert, érkezésük új formával, új vizualitással frissítette föl a magyar plakátművészetet, de a kor élménye már a Modiano cigaretta-plakát, Gönczi Gebhardt alkotása. Az ő nevéhez fűződik a többi között a Dreher likőr, a Királyi gőzmosoda, az Újpesti csónakház, vagy a Csak magyar gépet vásárolj! című 1930-ban készült plakát, meg a Törley pezsgő, a Daubner csokoládé, a Meinl konzumkeksz, a Szerencsi tejcsokoládé és az OTP 1964-ből való plakátja, amely egy újabb kor reális lenyomata.
Molnár Gyula azt is elmondta az MTI-nek, hogy a művész fia kereste meg őt az egész hagyatékkal és arra kérte, dolgozza föl azt. Az előd iránti tiszteletből a tervezőgrafikus, tanár elvállalta a feladatot, így született meg a könyv, amelyet megírt, megszerkesztett, megtervezett és annak anyagából: plakátokból, címkékből, dokumentumokból megrendezi a kiállítást a Ponton Galériában, az I. kerület Batthyány utca 65-ben. A könyvbemutató és a tárlat megnyitója április 26-án, szerdán 17 órakor lesz, és május 17-ig látható.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
