Yehudi Menuhin és Eliot Gardiner után egy kanadai Liszt-kutatót avat díszdoktorává a Zeneakadémia

Kultpol

Világhírű brit-kanadai Liszt-kutatót avat díszdoktorává a Zeneakadémia. Alan Walker május 7-én veszi át Liszt Ferenc életének és műveinek megismertetéséért végzett munkássága elismeréseként a megtisztelő címet.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE vagy Zeneakadémia) szecessziós stílusú 1907-ben felépült műemlék épülete. A bejárat felett Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár életnagyságnál nagyobb ülőszobra, Strobl Alajos alkotása (1907). A főpárkány feletti névfelirat mellett pedig Maróti Géza Géniusz-szobrai.

Készítette: Róka László
Tulajdonos: Róka László
Fájlnév: BC_RKL202111010033
Fotó: Róka László / MTI

Alan Walker a nemzetközi zenetudományi élet ikonikus alakja, és mérhetetlen hálával tartozunk neki monumentális művéért, a huszonöt év alatt létrejött, háromkötetes Liszt-életrajzáért – mondta  Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettese és Doktori Tanácsának elnöke. Idén százötven éves a Zeneakadémia, amelynek alapításában tevékeny részt vállalt Liszt Ferenc, így az ünnepi év eseményei közé logikusan illeszkedik, hogy egy neves Liszt-kutató kap díszdoktori címet. Az intézmény kivételes esetekben ítéli oda ezt az elismerést: legutóbb, két évvel ezelőtt Sir John Eliot Gardiner karmester, azelőtt pedig, több mint húsz éve Yehudi Menuhin hegedűművész részesült benne. A díszdoktorok névsorában szerepel Bárdos Lajos, Kadosa Pál és Molnár Antal is.

Domokos Zsuzsanna, a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontjának nyugalmazott igazgatója laudációjában méltatta az új díszdoktort: Alan Walker gazdag szakmai életét és munkásságát szoros szálak fűzik Magyarországhoz. A hetvenes évek vége óta rendszeresen járt hazánkba, és szoros szakmai együttműködéseket épített ki neves szakemberekkel, tartós kapcsolatot ápol a Zeneakadémia Liszt Múzeumával, amelyet adományokkal is segített. Munkái közül a grandiózus, hiánypótló, addig homályos életrajzi részleteket tisztázó és máig fontos forrásnak számító, háromkötetes életrajz mellett kiemelkedik több, szintén Liszt Ferenccel kapcsolatos kisebb műve. Ezekben hosszú évek kutatómunkájának eredményeként feltárt forrásokat publikált, többek közt vatikáni dokumentumokat is.

A magyar fordításban is megjelent életrajzért 1995-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica Díjat, kultúránkat gazdagító munkásságáért 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.

Alan Walker 1930-ban született az Egyesült Királyságban, legismertebbek a Liszt Ferencről született művei, de írt Robert Schumannról, Frédéric Chopinről és Hans von Bülow-ról is. A Durhami Egyetemen diplomázott és doktorált, 1954 és 1960 között a University of London, 1958 és 1961 között a Guildhall School of Music oktatója volt, 1971-ig a BBC zenei részlegének munkatársaként dolgozott. A kanadai Hamilton városában lévő McMaster Egyetem professzorává nevezték ki 1971-ben, ahol tanszékvezetőként is tevékenykedett, 1995 óta pedig professor emeritus. Vendégtanára volt a City University in Londonnak, valamint számos alkalommal tartott órákat és előadásokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.