A könyv illata helyett kék fény – így olvas a Z generáció

A mai fiatal olvasók ritkábban indulnak könyvesboltba, ha új történetekre vágynak. Sokkal egyszerűbb letölteniük egy e-könyvet, elindítani egy hangoskönyvet vagy egy TikTok-videót, amiben egy költő saját szövegét szavalja. Az e-ink kijelzős olvasók (Kindle, PocketBook) kényelmesek és tele lehet őket pakolni több száz regénnyel, ott vannak a mobilappok is – Google Books, Apple Books, Storytel –, amelyek révén néhány kattintással egész könyvtárat vihetünk magunkkal. És ha nincs idő egy teljes regényre? Ott vannak az instant tartalmak: idézetek, verssorok, novellarészletek, amelyek beleférnek egy „megállónyi figyelembe” is.

Irodalom mint közösségi élmény

Bánki Beni 2015-ben mindössze 15 évesen nyerte meg a Ki Mit Tube? tehetségkutatót slam poetry előadásával. Az elmúlt közel tíz évben nemcsak költőként, hanem influenszerként és oktatóként is fontos szereplője lett a kortárs magyar irodalomnak: az ELTE bölcsészkarán doktoranduszként tanít kortárs magyar lírát, mellette az országot járva középiskolásoknak tart rendhagyó irodalomórákat – idén nyáron pedig fesztiválokon tartott irodalmi foglalkozásokat a bulizóknak.

Nem a hagyományos könyvklubok vagy irodalmi folyóiratok jelentik a fő találkozási pontokat, hanem a közösségi terek, az online események, a social tartalmak és a zenei fesztiválok, ahol gyakran tart rendhagyó irodalomórákat is. Beni tapasztalata szerint a rövid, performatív előadások, a vizuális és hangzó elemekkel kiegészített versek sokkal könnyebben érik el a fiatalokat. A közösségi médiában azt is megmutatja, mit olvas éppen – klasszikusokat és kortárs szerzőket, amelyek inspirálják –, ezzel is közelebb hozva az olvasást a generációjához. Úgy látja, hogy az irodalom nem vesztett a jelentőségéből: egyszerűen más csatornákon keresztül talál utat az új közönségéhez.

Rózsa helyett emoji

A Z generáció számára az online tér nem külön világ, hanem természetes közeg. A rövid, tömör, töredezett szövegek, az emojik, a digitális metaforák és a mindennapi technológiai élmények megjelenése a verseikben, novelláikban és slammekben természetes. Egy Tinder-swipe vagy egy kék pipa ugyanolyan irodalmi motívum lehet, mint egy rózsa vagy a tenger. A fiatalok őszintén és közvetlenül írnak az identitásról, mentális egészségről, generációs traumákról, női szerepekről, szexualitásról vagy társadalmi nyomásokról, miközben az online közeggel is reflektálnak a saját tapasztalataikra.

Telefonképernyőről a könyvespolcra

Bár a klasszikus kiadási folyamatok továbbra is jelen vannak, az alkotó fiatalok már nem minden esetben várnak folyóirat- vagy könyvmegjelenésre. Előbb az online térben építik fel magukat – tudatosan vagy ösztönösen –, és csak utána érkezik a papírformátum.

Jó példa erre az 1996-os születésű Kemény Gabriella, akinek versei először a közösségi médiában keltek életre: vizuális elemekkel, zenével, performatív előadásokban osztotta meg őket, így vált ismertté. Csak ezután követte a könyvkiadás: első kötete, a Zsebuniverzum 2018-ban, második, Más világok című könyve pedig 2022-ben jelent meg a Libertine gondozásában.

Az ő története jól mutatja, hogy ma az irodalmi és kulturális sikerút gyakran nem a könyvkiadó asztalánál, hanem a közösségi médiában dől el – ahol előbb közösség születik, aztán üzlet, és végül: irodalom.

Az irodalmi tér tehát átalakulóban van a digitális és közösségi platformok mentén. Az új szerzők és kisebb kiadók számára nagyobb tér nyílik, hiszen lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül érjék el az olvasókat, és olyan témák is terítékre kerülhetnek, amelyeket korábban marginalizáltak. Ebben a légkörben bontogatja szárnyait Tibély Orsolya is, aki 1998-ban született, villamosmérnöki diplomát szerzett, jelenleg szoftverfejlesztőként dolgozik, de régóta íróként is építi saját világát. Aktívan jelen van a digitális térben – saját honlappal, közösségi oldalakkal és folyóirat-megjelenésekkel –, és 2024-ben jelent meg első kötete, a Kötve hiszem a Parnasszus Könyvek gondozásában.

Számára az internet nemcsak bemutatkozási felület, hanem inspirációs közeg is: rendszeres párbeszédet folytat az olvasókkal, és reagál a közösségi platformokon zajló diskurzusokra, amelyek gyakran új szövegek kiindulópontjai lesznek. Tibély művészete egyszerre személyes és nyitott, hagyománytisztelő és kísérletező – az egyik legjobb példája annak, hogyan kapcsolódhat össze a technológiai és az irodalmi világ anélkül, hogy bármelyik elveszítené a saját lényegét.

A lényeg nem változik

Az online tér tehát nem megölte az irodalmat, hanem új teret nyitott neki. A Z generáció nem elfordult a hagyománytól, hanem alakítja, újraírja azt. A könyvek mellett a képernyőn születő és élő szövegek, az online közösségi terek, a rövid, vizuális és performatív formák mind részei az új, sokdimenziós irodalmi élménynek – egy mini színházi produkciónak, ami néhány perc alatt képes megérinteni, egy videós kritikának, amivel bárki vitába szállhat.

Ha egy szöveg jó, a közösség felemelheti, megosztásokon, kommenteken, algoritmusokon keresztül akár több ezer olvasóhoz is eljuttathatja. Az irodalom így nemcsak alkotói, hanem olvasói oldalról is közösségi üggyé válik.

Ahogy Bánki Beni is állítja: a fiatalok másként kapcsolódnak, másként kell őket megszólítani – de meg lehet. Az irodalom mindig változik: a kéziratos korok után jött a nyomtatás, a könyvtárak után az e-book, a felolvasóestek után a TikTok. A lényeg viszont nem változott: másként, mint a korábbi generációk – de a mai fiatalok írnak és olvasnak.