A két Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményének tárgyait és az AU Workshop székeit izgalmas környezetben bemutató tárlat kapcsolatot, párbeszédet, kreatív mentális teret teremt a gyűjtemény tárgyai és korabeli adaptációi között, és reflektál ebben a ma is nagyon fontos tárgyban rejlő kreativitásra, annak előállítására és mindennapi használatára.
A kiállítótérben együtt megjelenő kortárs designtárgyak és gyűjteményi műtárgyak összeolvashatók. Minden szék egy külön karakter, egy-egy vezérgondolat hordozója. A legfontosabb, hogy párbeszédben állnak egymással: kérdeznek, felelnek, rámutatnak, replikáznak. A múzeumi tárgyak válogatása a parasztháztartások presztízsbútorától egészen a szükségbútorig terjed.
A budapesti Néprajzi Múzeum MaDok-programjának Horvátországban megvalósuló kiállítása nemcsak az ottani múzeum ülőbútoraival egészül ki, de a tárlat bizonyos témákat is újfajta megvilágításba helyez. Ilyen például a gyerekek és a felnőttek által is használt háromlábú sámli, amely a Dinári-hegység egyes vidékein ma is használatban van. Megfigyelhetjük, hogyan vált ez az ülőalkamatosság egy idő után gazdagon díszített háttámlás székké.
Külön figyelmet érdemel a kiállításon bemutatott katriga nevű szék, amely formájával és azzal is kiemelkedik, hogy ma is akadnak mesterek, akik készítenek ilyet. A katriga készítésekor természetes faformákat használtak fel: az ülőlap és a háttámla egy darabból készült, amit keresztlécekkel illesztettek össze. Az ülőlap mindkét oldalához két-két lábat erősítettek. És ez csak egyetlen példa, a zágrábi Néprajzi Múzeum gyűjteményének 19. és 20. századi székeivel kiegészített tárlat látványos áttekintést nyújt a mindennapi ülőalkalmatosságok változásairól, a városi életmód igényei szerint formált új széktípusokról.
