Vajon a digitális oktatásra néhány nap alatt átállni kényszerülő pedagógusokat és tanulókat érdemi módon segíthetik a zárva tartó hazai muzeális intézmények munkatársai digitális múzeumi tudásukkal és tartalmaikkal?
Igen, hiszen a múzeum az egyik legfontosabb iskolán kívüli oktatási helyszín. És ez akkor is igaz lehet, ha a múzeum éppen nem látogatható a megszokott módon, nem adhat teret múzeumi órának vagy szakkörnek, múzeumpedagógiai foglalkozásnak, nem lehet célpontja az osztálykirándulásnak.
A hazai pedagógustársadalom megkérdezésével 2020. március 19. és 25. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) által lefolytatott Online múzeumi tartalmak a digitális oktatás támogatására című online igényfelmérés kérdéseire adott válaszok alapján nagyon jól látszik, hogy határozottan megfogalmazott igénye van a pedagógusoknak. Egyértelmű, hogy az igények megfogalmazásával már egyidejűen, de tudatosan a rövid idő alatt az online térbe került tanítást a múzeumi szakembereknek hatékonyan és gyorsan kell segítenie.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kompetenciaalapú oktatás számára még annál is több lehetőség rejlik a múzeumokban, mint amit eddig az oktatási intézmények többsége kihasznált.
A muzeális intézményeknek már eddig is törvényi kötelezettsége volt a múzeumi tartalmak digitalizálása és e digitalizált tartalmak hozzáférhetővé tétele. A Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ már az eddigiek során is kiemelt feladatként kezelte ezt a kérdést. Múzeumi szakembereknek szervezett továbbképzésein (digitális múzeumi tartalmak hasznosítása a köznevelésben, múzeumi menedzserképzés az esélyteremtő köznevelés szolgálatában), az általa koordinált múzeumok és oktatási intézmények együttműködésével megvalósított 19 múzeumi mintaprojekt egy része esetében, valamint a múzeumi szakembereknek szóló Múzeumi iránytű kiadványsorozata 12. és 24. kötetében (Digitális múzeum és Digitális múzeumi tartalmak a köznevelés szolgálatában) is markánsan visszaköszönt a téma.
A jelenlegi rendkívüli helyzetre reagálva elsődleges feladatnak tekintették egy olyan szakmai ajánlás kidolgozását, amely a pedagógusok ezirányú igényeire alapozva segíti a muzeális intézményeket abban, hogy a leghatékonyabb módon tudják támogatni az online oktatást a rendelkezésre álló, vagy az aktuálisan előállítható digitális múzeumi eszközeikkel. A feladat teljesítéséhez először is online kérdőívet állítottak össze és tettek közzé széles körben Online múzeumi tartalmak a digitális oktatás támogatására címmel, hogy felmérjék a pedagógusok igényeit.
Kik válaszoltak a kérdőívre?
A kérdőívre érkezett 195 válaszadó közel háromnegyede (70%) általános iskolában oktat: a válaszadók 38%-a alsó tagozatban, 32%-a felső tagozatban tanít. Gimnáziumban oktat a válaszadók 12%-a, szakgimnáziumban 5%-a. Az összes válaszadó 4%-a óvodapedagógus volt. Szakiskolai és készségfejlesztő iskolától és szakközépiskolától csupán egy-egy válasz érkezett (0,5-0,5%). További egy-egy választ (0,5-0,5%) kaptak kollégiumból, felnőttképzésből, egyetemről és többcélú nevelési intézményből. Az alsós tanárokat és az óvodapedagógusokat leszámítva válaszadóik nagyobb arányban humán tantárgyakat oktatnak.
Az alsó tagozaton digitális oktatást folytató válaszadók közül kiemelkedő volt a matematikát, magyar nyelvet és irodalmat, környezetismeretet oktatók száma. A felső tagozatban oktató válaszadóinknál a humán tantárgyak domináltak: a kérdőívet kitöltők legnagyobb része angolt, magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, valamint hon- és népismeretet tanít digitális oktatás keretében. A gimnáziumi tanárok közül főleg angolt, magyar nyelvet és irodalmat, valamint történelmet oktató tanárok válaszoltak.
Az életkor tekintetében a válaszadók közel harmada (30%) 40-49 év közötti, több mint egynegyedük (27%) pedig 50-59 év közötti. Csupán egytizedük (11%) 30-39 éves, 7%-uk 60 évnél idősebb, és csupán 4% jár a húszas éveiben.
Milyen digitális felületen folyik az online oktatás?
A pedagógusok nagyobb része több alkalmazást, felületet is használ az oktatása során. Az online oktatás bevezetésével együttjáró kísérletezésre is utalhat a válaszok sokszínűsége (36 különböző digitális felületet jelöltek meg a válaszadók). Az alsó tagozaton oktató válaszadók esetében kiemelkedő a KRÉTA / E-napló használata, és jelentős még a Google classroom, a Microsoft 365, valamint az e-mailben, Facebookon vagy Facebook messengeren folytatott oktatás. A felső tagozaton oktatóknál a KRÉTA / E-napló és a Google classroom felület használata emelkedett ki toronymagasan, de jelen van az e-maillel, Microsoft 365-ön és a Facebookon történő tanítás. A gimnáziumi tanárok leginkább a Google classroom-ot és a Microsoft 365 felületet használják. A szakgimnáziumi tanárok pedig főleg a Google classroom-ot és a KRÉTA/E-naplót használják. Az óvodapedagógusok a szülőkkel való kapcsolattartáshoz használnak ilyen felületeket (e-mail, Facebook, Messenger és Google classroom).
Mely tantárgyak oktatásához szükséges digitális múzeumi tartalmak biztosítása?
A múzeumi tartalmak a válaszadók véleménye szerint elsősorban a humán tantárgyak oktatásához szükségesek: történelemhez, magyar nyelv és irodalomhoz, hon- és népismerethez, illetve művészeti tantárgyakhoz. A válaszadók által megnevezett, a múzeumi tartalmak által gazdagítható konkrét témakörök is a humán és a művészeti tantárgyakhoz, valamint a természetismerethez kapcsolódnak. A pedagógusok véleménye szerint lényegében az összes közoktatási-köznevelési évfolyam számára fontos a múzeumi tartalmak biztosítása.
Az alsó és felső tagozatban tanító pedagógusok egyformán a magyar nyelv és irodalom, olvasás tantárgyakat nevezték meg elsődlegesen, továbbá a környezetismeret, a rajz és vizuális kultúra, a történelemmel, hon- és népismerettel, néprajzzal összefüggő tantárgyakat jelölték meg. Csupán egy-két válaszadó említette a természettudományos vagy az idegen nyelvi tantárgyakat. A gimnáziumban oktató válaszadók szerint leginkább a történelem és a magyar nyelv és irodalom oktatását tudják a múzeumok segíteni digitális tartalmaikkal. A szakgimnáziumi oktatók a történelem, a turizmus, mint szaktantárgy mellett említettek még néhány szakmai tantárgyat. Az óvodapedagógusok által inkább említett „tantárgyak” a környezetismeret, az óvodai témák, a néprajz és az egyháztörténetet voltak. Az egyéb kategóriákba sorolt intézményekben oktató válaszadók a rajz és vizuális kultúra tantárgyát említették a leggyakrabban, a történelem és a hon- és népismeretet megelőzve.
Melyek azok a speciális témák, témakörök, amelyekhez a múzeumok biztosíthatnának oktatást támogató digitális tartalmakat?
Igazán nagy heterogenitás jellemezte a válaszokat, 78 különböző témakört lehetett elkülöníteni a 195 válaszadó válaszai alapján. Jelentős volt azoknak az eseteknek is a száma, amikor nem tudtak vagy nem kívántak megjelölni ilyen speciális témát a válaszadók. Az alsó tagozatban oktató pedagógusok válaszainál kiemelkedik a történelem (események, időszakok, korok, életmód) témája, de a hon- és népismerettel és a néprajzzal kapcsolatban is számos altémát neveztek meg. Bár jelentős számban találhatók hazánkban nemzetiségi iskolák, amelyek munkáját a múzeumok szintén támogatni tudnák tartalmaikkal, ilyen témát csak egy válaszadó említett. A felső tagozatban oktató pedagógusok első sorban néprajzi témákhoz igényelnék a múzeumok segítségét, jelentős még az irodalomhoz kötődő témák száma, viszont a természettudományos témák említése elenyésző. A gimnáziumban oktatók válaszai között első helyen a történelmi témák és a történelmi korszakok, a néprajzzal, valamint a magyar nyelv és irodalommal összefüggő témák vannak jelen, továbbá számos művészeti területet megneveztek, konkrét természettudományos témát viszont csak csekély számban. A szakgimnáziumban dolgozó válaszadók is elsősorban a néprajzi, művelődéstörténeti és művészeti témaköröket említették. Az óvodapedagógusok válaszai között nagyobb számban néphagyományokkal, népszokásokkal kapcsolatosakat találtak.
Mely évfolyamok esetében különösen fontos a múzeumi tartalmak biztosítása?
A válaszok szerint alsó tagozatos tanárok a 4., felső tagozatban oktatók pedig az 5. osztály esetében tartják ezt kiemelten fontosnak. Szakiskolában, készségfejlesztő iskolában oktató, szakgimnáziumban oktatók egyaránt a 9. évfolyamot említették a leggyakrabban. A gimnáziumi tanárok az általános iskola 7. évfolyamátt nevezték meg a legtöbben. Az óvodapedagógusok legtöbbször a nagycsoportosokat jelölték meg.
Milyen jellegű digitális múzeumi tartalmakra lenne az online oktatás során igénye a pedagógusoknak?
Elsősorban különböző mozgóképes múzeumi tartalmakra, virtuális tárlatvezetésekre, online játékokra, feladatokra lenne szüksége a válaszadó pedagógusoknak az online oktatásban. Oktatási segédanyagként, háttéranyagként is inkább a filmjellegű segítséget várják a múzeumoktól.
Tízféle opció közül lehetett választani, ezen felül a válaszadók még saját maguk is adhattak javaslatokat. Az általános iskolákban tanítóknak filmre, videóra és 3D filmre lenne szüksége. Az alsó tagozatos tanítók fotókat, képanyagokat, néprajzi témájú segédleteket, a felső tagozatos pedagógusok pedig a tananyaghoz kapcsolódó feladatsorokat, online teszteket, virtuális múzeumlátogatásokat és videójátékokat, online játékokat igényelnének. További javaslatként múzeumpedagógiai foglalkozások gyűjteményét, digitális múzeumtúrát adták meg.
A gimnáziumban oktató tanárok is az online játékokat, a digitalizált filmeket és az ismeretterjesztő videófilmeket jelölték meg leggyakrabban, javasolták még az online múzeumi bejárást élményszerű, interaktív feladatokkal. Elsősorban néprajz és történelem témájú műtárgyakat, filmeket és a feladatokat használnának szívesen a felkészüléshez. A szakgimnáziumban tanítók közül viszont legtöbben a műtárgyak digitalizált fotóját és leírását és a digitalizált filmeket jelölték meg, az ismeretterjesztő videófilm és a tárgyakkal összefüggő, tananyaghoz kapcsolódó leírást is favorizálták; online adatbázist, katalógust, műtárgylistát, forrásokat, háttéranyagokat szeretnének. Legkevésbé ők az online játékokat tartották fontosnak. Az óvodapedagógusok a digitalizált filmeket és az ismeretterjesztő videófilmeket emelték ki. Főként játékokat, filmeket, szöveges ismertető, fotókat, hanganyagokat várnak elsősorban néprajzi és képzőművészeti témákban.
Kézenfekvő javaslat érkezett az egyéb kategóriákba sorolt intézményekben oktató pedagógusoktól: fontosnak tartják, hogy a bemutatott múzeumi tartalmat a diákok valamilyen módon kötni tudják mai életükhöz Alapvetően pedig szerintük is az ismeretterjesztő videófilm, az online játék és a digitalizált filmek jelentenék a legfontosabb segítséget a múzeumoktól.
Az Online múzeumi tartalmak a digitális oktatás támogatására című online felmérésről készült teljes jelentés grafikonokkal együtt erre a linkre kattintva érhető el.
