Závogyán Magdolna: a múltra építkezve érdemes formálni a jelent és tervezni a jövőt

Závogyán Magdolna hangsúlyozta: sok diadal és válság tanúja volt a teátrum, amely számos nemzedéknek hirdette a művészet időtlen csodáját fennállásának két évszázada alatt. Kiemelte: véletlenül és méltatlanul nem marad fenn kétszáz évig egyetlen intézmény sem. A megújulás az örökséget megtartva és megbecsülve lehetséges, az örömteli és értékteremtő alkotómunkához pedig a hagyományok feltétlen tisztelete adhat keretet.

Az államtitkár kitért az 1843-as tűzvész és az azt követő újjáépítés történetére, mely – mint mondta – számára a fizikai megsemmisülést legyőző szellemi, lelki folytonosságot és a közösségi összefogás és akarat diadalát szimbolizálja a pusztulás fölött. Závogyán Magdolna úgy fogalmazott, a tűzben az épület, az anyag veszett oda, a város elkötelezettsége a magyar nyelvű nemzeti színház ügye iránt azonban nem vesztett lendületéből. A tűzvész utáni forradalom és pénzszűke ellenére a miskolciak nem adták fel álmaikat. A színház újjáépült, így 1857. szeptember 3-án a teátrum immár Miskolci Nemzeti Színház néven nyithatta meg kapuit – emelte ki az államtitkár.

Závogyán Magdolna gratulált a Miskolci Nemzeti Színház társulatának a kiemelkedő bicentenáriumi évadhoz, és megköszönte mindazok munkáját is, akik a kihívásokkal terhelt időszakban is a művészet csodájába vetett hittel teremtenek értéket. Az államtitkár köszöntötte Mongólia magyarországi nagykövetségének delegációját, kiemelve, hogy több módon is segítették A tatárok Magyarországban című díszelőadás tatár vonatkozásainak művészeti hitelességét.

Závogyán Magdolna hangsúlyozta, azt szeretné, hogy a sokat megélt színház még évszázadokon át hirdesse a kultúra közösség- és identitásformáló erejét. Emlékeztetett arra, hogy az idei évben több bicentenáriumot is ünneplünk: Madách Imre és Petőfi Sándor születésére, valamint meghatározó életművére és nemzeti imádságunk, a Himnusz keletkezésére emlékezünk.

Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, a teátrumnak „rendkívüli közösségformáló ereje van a városban”. A miskolciak sajátjuknak tekintik a színházat, ez pedig abból ered, hogy a mai miskolci polgárok elődei együtt, közös akaratból építették a színházat – fűzte hozzá.

Veres Pál (Függetlenek SZIVE-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-MMM-Velünk a Város), Miskolc polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, a mai Magyarország első kőszínháza a legsötétebb időkben is lobogó fáklyaként őrizte a kultúra, a művészet és az emberség, az emberi értékek fényét. A polgármester hangsúlyozta, büszkék rá, hogy közadakozásból, a miskolciak összefogásából épülhetett meg és épülhetett újra a színház. Emellett arra is büszkék, hogy a teátrum a rezsiválság idején szintén közadakozásból, a miskolciak összefogásával maradhatott nyitva – fűzte hozzá. Veres Pál emlékeztetett arra, hogy az idei évet a kultúra évének nyilvánították a színház tiszteletére. Hozzátette, a színházlátogató közönség véleményét tolmácsolva büszkén mondhatja, hogy a Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik legjobbja lett az elmúlt években.

Az ünnepi köszöntők után a bicentenáriumát ünneplő Miskolci Nemzeti Színházban délután öt órától a Szőcs Artur rendezte A tatárok Magyarországban című darabot láthatta a közönség. Kétszáz évvel ezelőtt ugyancsak Kisfaludy Károly ezen művével nyitotta meg kapuit a teátrum.

A mai Magyarország területének első magyar nyelven játszó kőszínháza több ünnepi programmal is készült a bicentenáriumra. A nagyszínházba érkezők délután először egy kiállítást tekinthettek meg a teátrum eddigi előadásplakátjaiból a Színháztörténeti és Színészmúzeum gyűjteményéből.

Ezután Fedor Vilmos és Somorjai Lehel Színház a város tenyerén című könyvének bemutatójára várták az érdeklődőket a szervezők. A kötetet kifejezetten a színház kétszázadik születésnapjára írta a szerzőpáros, bemutatva annak történelmét.

A tatárok Magyarországban című díszelőadás után az ünneplés lezárásaként este 8 órakor a Szent István téren adnak koncertet a színház egykori és jelenlegi tagjai, akik az ünnepség végén a város lakóival együtt fújják el a születésnapi torta kétszáz gyertyáját.

Fotók: Vajda János / MTI