Mely helyekről érkeznek a Zeneakadémiára külföldi diákok?

A világ minden pontjáról. Ezt szó szerint kell érteni, mert Ausztráliától kezdve Ázsián, Afrikán és Amerikán keresztül mindenhonnan érkeznek, természetesen Európa autentikus környezetéből is sokan. A Semmelweis Egyetem mellett százalékos arányban nálunk tanul a legtöbb külföldi diák. Elképesztően széles a skála, és nemcsak Budapesten, hanem Kecskeméten is jelen vagyunk. A Kodály Intézetben csak idegen nyelven, külföldiek számára folyik az oktatás. Nagy az érdeklődés, most próbáljuk campusszá fejleszteni az intézményt. A munka el is indulhat, amint megszületik a kormányhatározat, Kecskeméttel is kiváló az együttműködésünk. Nagyon szeretjük a várost, Kodály szülőhelye ősi tradíciókkal rendelkezik, nagyszerű kulturális élete van, amelyhez mi is hozzá tudunk járulni.

 

A magyar hallgatók részéről is nagymértékű a mobilitás?

Hallgatóink számos állami ösztöndíjat vehetnek igénybe. A tapasztalatok szerint nagyon jól tudják kamatoztatni a szinergiát. Szélesen kiterjedt nemzetközi kapcsolathálózattal büszkélkedhetünk. Közös projekteket hozunk létre, például ilyen a most már minden évben külföldi egyetemekkel együtt megrendezett Opera Fesztivál. Jelentősek a kamarazenei produkciók is. Nagyon sikeres volt legutóbb februárban a ?Reconnections?, amikor a Jerusalem Academy of Music and Dance izraeli egyetemmel közösen egy héten át próbáltak a hallgatók, majd egy gálaestet tartottunk a Zeneakadémia Nagytermében, ahol nemcsak magyar és izraeli zene csendült fel, hanem nemzetközi együttgondolkodás jött létre.

2015_VighAndreaAND8460wsr2_p

A Zeneakadémia sok szempontból különleges, például a kiválasztás folyamatában is.

A zene nagyon meghatározó szakterület, gyakorlatilag már hatéves kortól elszántan kell erre a pályára készülni. Aki elhatározza, hogy muzsikus lesz, annak már késő ezt a gimnáziumban eldöntenie. Hosszú gyakorlási folyamat előzi meg, a gyerekek naponta órákat töltenek a zenéléssel, hogy később felkészülten érkezhessenek a felvételi vizsgára. A megméretés ötkörös, ami önmagában talán riasztóan hangzik, de szükség van erre a szigorú rostára. A felvételi követelmények nagyon határozott pontokban fejtik ki az elvárást. Évente körülbelül 1300-an jelentkeznek, és csak tíz százalék kerül be. A rendszer beváltotta a reményeinket, mert ugyan nehéz bejutni, de nincs lemorzsolódás. Természetesen azt nem tudjuk előre megjósolni, hogy hány tehetséges zongorista vagy hegedűs születik egy évben, ez mindig változik. A művészet összefügg a tehetséggondozással. Feladatunk, hogy kiszűrjük, kiben mi lakik, majd segítsük pályájukon a hallgatókat. Nagyon szoros mester-diák kapcsolat alakul ki közöttünk. Mindenkit ismerünk, nem fordulhat elő olyan, hogy végigmegyek a folyosón, és nem ismerek fel egy tanítványt. Ez családias intézmény, melyben nem tömegképzés folyik. Egy teremben egy hallgatóval olykor több tanár is foglalkozik. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésre, természetesen ez a költségeket is megdrágítja, ám az eredmény nem marad el. A fiatalok minden évben nemzetközi versenyek díjait hozzák haza. Mindig megvizsgáljuk, hogy a felsőoktatásban általában mennyire piacképes az egyetemek diplomája, képzése. A zeneakadémisták diplomája nemzetközi szinten is benne van az első tízben.

 

Mely szakokra a legtöbb a túljelentkezés?

Nagyon változó a hangszerek eloszlása. Ha csak arra gondolunk, hogy a színpadon látunk egy zenekart, értelemszerűen több hegedűsre van szükség, mint fúvósra vagy zongoristára.

 

Mit tesznek a közösségformálás érdekében?

Állandóan együttműködünk, mindenki mindenkivel zenélhet. Az is nagyon szép dolog, hogy a közös zenélésnek nincsenek gátjai, például a nyelvi korlátok sem akadályozhatnak meg benne. Az emberek érzései és a zenéről alkotott elképzelései nyelv nélkül is meg tudnak valósulni, ugyanakkor rendkívül nyitottnak és rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy megértsük a másik üzenetét. Ez a mentalitás összekovácsolja a hallgatókat és a tanár kollégákat is. Mindenki úgy érzi magát ebben az iskolában, mint egy nagy család tagja. A tudást kézről kézre adjuk át egymásnak. A Zongora Tanszéken például egészen Lisztig visszavezethető a családfa, az ő unokái, dédunokái és az ő leszármazottai tanítanak itt ma is. Azt a tudást, amely a kottában nem jelenik meg, ők egyenesen tőle örökölték és hozzák magukkal. Ez is olyan pont, amely óriási érdeklődésre tart számon a külföldi hallgatók körében.

 

Milyen arányban mennek tovább doktori képzésre hallgatóik?

A doktori képzés keretében a legkiválóbb diákok jutnak be PhD- és DLA-képzésre. Előbbi a zenetudomány ága, mely képzésen a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyei is tanítanak, utóbbi pedig kifejezetten a hangszeres muzsikusokra vonatkozik. Több diákunk is úgy dönt, hogy szeretné tanárként folytatni nálunk. Koncertélet és oktatás elválaszthatatlan szimbiózisában élünk. A kettő azért is elválaszthatatlan, mert képzésünknek része a kötelezően előírt diplomakoncert. A gyakorlati tudásra kiemelt hangsúlyt fektetünk, hiszen már az első félév végi vizsgákon is ki kell állniuk a hallgatóknak a színpadra, és megmutatniuk, mit tudnak. Nálunk nincsenek fölösleges tantárgyak, stúdiumok, az életre nevelünk. Természetesen az értelmiségi tantárgyakat sem hanyagoljuk el, esztétikát, filozófiát is tanítunk, valamint fakultatív órákon lehet ismerkedni az önmenedzseléssel, a szerzői jogdíjakkal vagy éppen a portfólió készítéssel ? mindenről, amit egy pályára lépő muzsikusnak tudnia kell. Nagy a kínálatunk, minden évben több mint 160 tárgyat hirdetünk meg, csak válaszhatóként. Gyönyörű, de kemény követelményrendszerrel megáldott pálya a zenészeké. Diplomás pályakövetési rendszerünk kifinomult, napi kapcsolatban vagyunk a zenészekkel, pontosan tudjuk, mely hallgató hol helyezkedett el. Most egy új stratégiát is kidolgoztunk azok számára, akik még nem helyezkedtek el zenekarban. Ők a master képzés után még két évig ösztöndíjasként továbbképezhetik magukat, és élénkítik az egyetemi zenekari életet. Nagyon komolyan vesszük a hallgatók visszajelzéseit. A legnagyobb pozitívumnak azt írták, hogy minden este díjmentesen hallgathatják a Zeneakadémia Nagytermében zajló koncerteket, így testközelből tanulhatnak a legnagyobb művészektől. Életpályamodell-szerűen gondolkodunk a hallgatóinkról, nem engedjük el a kezüket.

VIGH_ANDREAAND4654sv_ret2press

Már 14 éves korától részt vett a Zeneakadémia képzésében, közben folyamatosan előrelépett. Tudatosan készült a vezetői pozícióra?

Ha valaki még 10 évvel korábban is azt mondta volna: én leszek a Zeneakadémia rektora, biztos, hogy nem hittem volna el. Nem tudatosan készültem a pozícióra, az élet hozott mindig olyan szituációkat, amikor egyre komolyabb és komolyabb feladatokban kellett megállnom a helyemet. Új dolgokat tanultam, és szerencsés helyzetben voltam, mert észrevették és elismerték a munkámat. Én végigjártam itt minden lépcsőfokot, óraadóként kezdtem tanítani, utána lettem tanár, tanszékvezető, rektorhelyettes és rektor. Hálával tartozom elődömnek, Batta András rektor úrnak, aki bizalmat szavazott nekem, és személyesen ajánlott a pozícióra. Rengeteg felelősséggel jár ez a poszt, de mindennap van sikerélmény, a Zeneakadémia hajója sikeresen evez.

 

Ennyi teendő mellett hogyan tudja összeegyeztetni a vezetést, a tanítást és a művészi pályát?

Amikor beadtam a pályázatomat, a családom véleményét is kikértem, akik mindenben támogatnak. Nem könnyű összeegyeztetni a hivatali teendőket a művészi pályával, a tanítással és a koncertezéssel. Gyakorolni az esti órákban és éjszaka szoktam, mert napközben itt kell lennem a fedélzeten.

 

Az interjú első része itt olvasható: ?Kulturális hidakat építünk?.

Végh Nóra

Fotó: Felvégi Andrea