A Budapest Music Centerben (BMC) október 10-én egy legendás amerikai komponista, Christian Wolff zongoristaként lép a budapesti közönség elé. Az amerikai experimentális zene meghatározó zeneszerzőjének munkássága John Cage-éhez vagy Steve Reich-éhez hasonlítható. A 82 éves mester előadóművészként ritkán lép fel, most triója élén hallható, és a koncerten elhangzó darabok között ? világpremierként ? egy Kurtág György tiszteletére írt kompozíció is szerepel.

 

A Várkert Bazár ad otthont október 10. és 13. között annak a szemlének, amely évről évre a közelmúlt kiemelkedő magyar zeneszerzői teljesítményeit mutatja be. A számottevő múltra visszatekintő, Durkó Zsolt által alapított Mini Fesztivál életre hívója szándékához híven a legfiatalabbak, azaz a Kodály-ösztöndíjasok, valamint egy-egy kiválasztott külföldi nemzet ? idén a lengyelek ? munkáit mutatja be.

 

Jól ismerheti a budapesti publikum az október 11-én a BMC-ben fellépő Nik Bärtsch?s Mobile Extended névadóját. A svájci zeneszerző és zongorista 2015-ben rögzített stúdióalbumán akusztikus felállású együtteséhez vonóskvintett is csatlakozott. Az 1997-es alapítású Mobile zenei világa a jazzből, a funkból, a kortárs, a minimalista, a rituális és szakrális zenéből táplálkozik, szemléletében erősen kötődik a tradicionális japán kultúrához. Bärtsch repetitív muzsikája közel áll Ligeti György komplexebb zenei textúráihoz, nem véletlen, hogy legújabb projektjét is Ligeti 1968-as, csembalóra írt, Continuum című darabja ösztönözte.

 

A Zeneakadémián október 13-án napjaink egyik legjelentősebb és legfoglalkoztatottabb francia zongoristája, Jean-Efflam Bavouzet ad kamaraestet a Liszt- és Kossuth-díjas Baráti Kristóf hegedűművésszel. A páros 2015-ben lépett először színpadra, a CAFe Budapest fesztiválon a modern magyar zene lesz a közös nevező. Bavouzet-t nemcsak korunk egyik legjelentősebb Ravel- és Debussy-előadójának tartják, de Bartók-interpretációit is méltatják, és a Solti György által felfedezett zongorista személyében Kurtág György műveinek egyik legavatottabb tolmácsolóját is üdvözölhetjük.

 

Szintén itt október 16-án a minimálzene legjelentősebb élő képviselőjének 80. születésnapját ünnepli az Amadinda Ütőegyüttes, a Kelemen Kvartett, valamint a magyar komolyzene más élvonalbeli művészei. Az amerikai Steve Reich a kortárs komolyzene valóságos ikonja, fél évszázados életműve a modern zene csúcsteljesítménye. A New York-i városi zajokat zenekari partitúrába integráló, egyedi kísérletnek tekinthető City Life című darabot a hazai közönség most hallhatja első ízben. A koncert másik újdonsága Reich Radio Rewrite című kompozíciója lesz, mely két Radiohead-dal nyomán született.

 

A BMC-ben október 17-én a több mint két évtizede működő Quatuor Habanera lép fel, akik Eötvös, Steve Reich, Zappa, Bartók, Philip Glass és Ligeti műveit játsszák, utóbbitól többek között a Hungarian Rock című, eredetileg csembalóra született darab átiratát. A legkülönbözőbb stílusirányzatok felé nyitott kamaraformáció a kortárs zenét ugyanazzal az elkötelezettséggel képviseli, mint az improvizáción alapuló muzsikát vagy épp a világzenét. Az együttes tagjai a Párizsi Konzervatóriumban végeztek, és igen korán rangos kamarazenei versenyeken arattak fényes sikereket.

 

A Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar évek óta úttörő szerepet vállal a kortárs magyar darabok megismertetésében, október 18-ai, Kortárs romantikusok című koncertjük azt a jelenséget járja körbe, hogy a 20. századi modern zene legtöbb irányzata nyíltan szembefordult a romantika esztétikájával, ugyanakkor ezzel párhuzamosan vissza is hódította magának a régebbi korok zenéjét, de az utolsó nagy korstílus, a romantika csak a legutóbbi évtizedekben került a zeneszerzői érdeklődés homlokterébe. A forradalmi pátoszt, a nosztalgiát és transzcendens virtuozitást három kiemelkedő kortárs magyar alkotás, Dubrovay László, Orbán György és Gyöngyösi Levente művei segítségével mutatja be a zenekar.

 

A Budapest Sound Collective Elemek című koncertsorozatának emlékezetes bemutatkozó eseménye a hang és tér kapcsolatát járta körül. A második rész október 19-én a BMC-ben a hangszín birodalmába kalauzolja a hallgatót. Az erős képzőművészeti párhuzamok segítségével a koncertet hallgató ember ráébred, hogy a zenei hang színének elképesztően gazdag skálája és világa van, és a koncert végére megtanul színnel hallani.

 

Rendkívüli hangszerpárosítás fémjelez egy varázslatosnak ígérkező koncertet a Vigadóban. Az Euridiké álma című, október 19-ei esten a mágikus, mitikus, éteri hangzásokra képes hárfa két jeles művésze, a Fischer Annie-ösztöndíjas Razvaljajeva Anasztázia és Zuzanna Elster a hangszer duóirodalmának különlegességeit mutatja be. A műsoron többek között ősbemutatóként felcsendülő magyar és lengyel kompozíciók lesznek.

 

A Müpa Fesztivál Színháza október 21-én két, a hagyományos operaműfaj kategóriáival nehezen jellemezhető hangszeres színházi (stage music) mű ősbemutatójának ad otthont. Az alkotások a magyar zenei élet egyik legaktívabb és legkeresettebb résztvevője, Tihanyi László tollát dicsérik. A Fehér rózsa cselekménye egy családi drámát körvonalaz, a színészek napló-, illetve levélrészleteket mondanak el, ezekből alakul ki a történet. A Vörös izzás című darabra nagy hatással volt a japán kultúra, a hagyomány és a modernitás sajátos, a mindennapi életet is átható szimbiózisa.