Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára kérdezte a résztvevőket és közreműködőket, autentikus helyszínen, az eredeti Orient express étkezőkocsijában, mely a Magyar Vasúttörténeti Park egyik kiállítási darabjaként ma is látható és végigjárható.
Az eredeti patináját őrző kocsiban mintha valóban visszacsöppentünk volna az időben. Ezt a képzeletet segítette a zenészek és táncosok előadása, akik ízelítőként a darabból egy-egy számot adtak elő. A vonat útja Párizstól Isztambulig alkalmat ad a korabeli francia zene, népzene, budapesti és bécsi zenés kávéházak, balkán és török folklór bemutatására. A két részes színházi előadás közreműködői: Talamba Ütőegyüttes, Cimbaliband, Fricska Táncegyüttes és a Jókai Színház színészei és táncosai, színházi szakemberei, a dalok szerzőgárdájában a zenei együttesek mellett Zalán Tibor költőt is ott találjuk.
A luxusvonat valójában a nyugat és kelet közötti kapcsolódás szimbóluma, melyet egy férfi és nő történetén keresztül ismerhetünk meg: Gubik Petra és Szomor György/Vasvári Csaba előadásában, ahol a férfi a nyugati, míg a nő a keleti kultúrát képviseli. Mi történik, ha a kalap helyett egy fez kerül a férfi fejére? A nyugatiból keleti viseletre váltunk? Fekete Péter forgatókönyvíró, rendező tette fel a kérdést, és a darab kiindulópontjáról mesélt, mely a zimonyi Száva-híd felrobbantásával veszi kezdetét 1914. július 29-én. Ezt a hidat építi fel szimbolikusan a darab, összeköti a népeket kultúrájukkal, zenéjükkel, táncaikkal, újra haladhat útján az Orient express.
Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elmondta, a december 13-i bemutató kultúrdiplomáciai szempontból is jelentős, mert az előadást megtiszteli jelenlétével a szerb és a koszovói nagykövet, Szarajevó polgármestere és Bad Ischl alpolgármestere is. Utóbbi helyen, felső-ausztriai villájában írta alá Ferenc József osztrák császár és magyar király az I. világháború kezdetét jelentő hadüzenetet.
Kovács Balázs, a gödöllői Művészetek Háza igazgatója jelentős tapasztalatnak tartja, hogy ilyen nagyszabású kőszínház részvételével tartott koprodukcióban vehetnek részt, és Fekete Péter rendezővel dolgozhatnak együtt. A Művészetek Háza technikusai, dolgozói sok olyan színházi jártassággal találkoztak, ami a következőkben segíti munkájukat. Köszönetét fejezte ki Békéscsaba és Gödöllő városának a támogatásért, mely nélkül e nagyszabású, látványos elemekben bővelkedő színházi előadás nem jöhetett volna létre.
Szitha Miklós zenei vezető a sokféle kultúra sokféle zenéjének felkutatásáról szólt, amiben segítségül szolgált a Cimbaliband tradicionális balkáni népzene ismerete. Unger Balázs, az együttes vezetője korábban a Magyar Állami Népi Együttes művészeként szerzett tapasztalatot. A Talamba ütőegyüttes tagja, Zombor Levente elképzelhetőnek tartja, hogy az összes zenei anyag CD-re kerüljön, egyelőre arra készülnek, hogy tavasztól Békéscsabán adják elő az Orient zenés színházi darabot.
Csanda Mária
