Az első magyar postaládák felállításáról az 1860-ban kiadott postapátens rendelkezett. Ezeket a levélszekrényeket még a császári jelvények díszítették, csak később, a kiegyezés után jelentek meg az első zöldre festett, magyar szimbólumokkal ellátott darabok - mondta a kiállítás megnyitóján Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.
Az első postaládákat kulccsal ürítették, 1896-tól azonban már gépi ürítésűekkel, falra szereltekkel és két lábon állókkal is találkozni. Az utóbbiak lettek aztán igazán elterjedtek, és utcabútorként máig meghatározzák az utcaképet: Budapest történelmi városrészein a postaládák máig megőrizték klasszikus kinézetüket.
Szűts Ildikó szerint a 21. században megváltoztak a levelezési szokások: a levélforgalomnak mindössze 3 százalékát teszik ki a magánemberek közötti levelek, képeslapok. Hozzátette: reméli, hogy a kézzel írott levelek kultúrája újra felemelkedik.
A kiállításon látható a különleges, kazettás országházi levélszekrény, az 1934-es cserkész világtalálkozóra készült darab, egy szentesi hivatalból származó fa postaláda, a századfordulón használt, és egy háborús sérüléseket elszenvedett szekrény is.
A koraeklektikus stílusú Saxlehner-palotában található múzeumban nem csak postaládák láthatók. A látogatók megnézhetik a postai ügyviteli és üzemviteli emlékek gyűjteményét, az aprónyomtatvány tárat, valamint a bélyegző-, pecsétnyomó-, érem-, jármű- és térképgyűjteményt. A tárlat legértékesebb darabjait az egyenruhák képezik: a 19. századi eredeti ruhák színösszeállításukkal és szabásukkal kortörténeti élményt nyújtanak.
(Múlt-kor/MTI)
