A múlt héten azzal került be a hírekbe Párizs polgármestere, Anne Hidalgo, hogy a francia sportminiszter után ő is úszott egyet a Szajnában, ezzel is bizonyítva, hogy a folyó alkalmas lesz a nyílt vízi úszószámok, valamint a triatlon és a paratriatlon megtartására. Macron is ígéretet tett egy hasonló performanszra, de egyelőre még nem merítkezett meg a vízben.
A Szajna megtisztítása – amelyben több mint száz éve, 1923-ban tiltották meg a fürdést egészségügyi kockázatokra hivatkozva – csak az egyik olyan törekvés, amellyel a szervezők minden idők legzöldebb olimpiájaként szeretnének bevonulni a történelembe.
Párizs újrahasznosítása
A fenntarthatóság érdekében a sporteseményeket 95 százalékban már meglévő létesítményekben tartják meg, ahelyett, hogy új épületeket építettek volna. A biciklisták például a Saint-Quentin-en-Yvelines velodrome-jában fognak versenyezni, amely tíz éve épült. A vívószámok az 1900-ban átadott Grand Palais-ban kapnak helyet. A BMX és gördeszka tehetségei a Concorde téren mutathatják be tudásukat.
Az atlétikai számokat a Stade de France stadionjában bonyolítják le. Az ennek megvilágításához szükséges elektromos energiát kőolaj helyett bioüzemanyagból állítják elő, amellyel 13 ezer tonna szén-dioxid-megtakarítást akarnak elérni. Az Adidas Arena székei olyan újrahasznosított műanyagból készültek, amelyeket a városi szelektív kukákból gyűjtöttek be.
Az olimpiai faluban a sportolókat újrahasznosított tollaslabdákból készült dohányzóasztalok, ejtőernyős szövetből készült babzsákok, újrahasznosított palackkupakokból készült székek várják. A játékok helyszíneinek berendezése, a sportolók, az önkéntesek és a személyzet megfelelő körülmények között történő elhelyezése egyébként is rengeteg, 620 ezer tárgyat igényel, bár már ez is 25 százalékos csökkenést jelent az eredetileg tervezett nyolcszázezres tételhez képest.
A többek kötött 180 ezer ruhaakasztót, 16 ezer ágyat és éjjeliszekrényt, hatezer WC-papír-tartót, 1400 mikrohullámú sütőt, hétezer WC-kefét és 2200 napernyőt is tartalmazó, az olimpia után feleslegessé váló berendezési tárgyat a szervezők eladják, illetve eladományozzák majd.
A több ezer sportoló vágyait megtestesítő olimpiai érmek mindegyike tartalmazni fogja az Eiffel-torony egy darabkáját, amelyeket korábbi felújításokból gyűjtöttek össze. Az érmekhez használt arany és ezüst szintén száz százalékban újrahasznosításból származik.
Forró kérdés
A vitorlásversenyek egy része a marseille-i Calanques Nemzeti Parkban zajlik majd, ahol olyan védett, tengeri füves rétek találhatóak, amelyet a Földközi-tenger tüdejének neveznek, mivel 2,5 hektár ilyen terület annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint 37 hektár esőerdő. A növények védelme érdekében a szervezők drónszerű bóják használatát tervezik a versenyen, és korlátozzák a horgonyzást is.
A sportolók és a kísérők számára biztosított ételek 25 százaléka Párizs 250 kilométeres környezetéből származik majd, a kínált ennivalók 60 százaléka pedig növényi alapú lesz. A szörfversenyeket Tahitira tették annak érdekében, hogy az emberek inkább a tévében kövessék az eseményeket utazás helyett.
Az eredetileg légkondicionáló nélkül tervezett, környezetbarát párizsi olimpiai falu geotermikus hűtőrendszerrel rendelkezik, amely hideg vizet szivattyúz a föld mélyéről, hogy a belső hőmérsékletet legalább 6 °C-kal alacsonyabban tartsa, mint amilyen a kinti levegő. Az előrejelzések szerint azonban jelentős hőhullámok várhatóak a francia fővárosban, így a szervezők a sportolók és edzőik nyomására 2500 klímát rendeltek az utolsó pillanatban.
Kérdéses, hogy így sikerül-e majd azt az ambiciózus célt elérni, hogy a riói és a londoni olimpiához képest 1,5 millió tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást érjenek el, amivel még a 2021-es, nézők nélküli tokiói játékokat is megelőznék.
A cikk forrásai itt, itt, itt és itt olvashatók.
