Március 6-án az energiatakarékosságé a főszerep, mi pedig ennek apropóján utánanézünk, mely városok viszik a prímet fenntarthatóság terén. A kérdés persze nem olyan egyszerű, mint egy villanykapcsoló fel-le kattintása, hiszen a zöldváros fogalma nem merül ki egyetlen mutatóban.
A szakértők többféle indexet is használnak a rangsorolásra, amelyek figyelembe veszik a szén-dioxid-kibocsátást, a megújuló energiaforrások arányát, a közlekedés fenntarthatóságát, a vízfogyasztást és a hulladékgazdálkodást. Emellett számít a zöldterületek nagysága, a levegőminőség és az olyan kreatív megoldások is, mint a városi mezőgazdaság vagy a közösségi energiatárolás.
Egy valóban fenntartható város nemcsak high-tech kütyükre épít, hanem a lakói is aktívan részt vesznek a zöldebb jövő alakításában. Az autómentes övezetek, a kiépített bicikliutak és a tömegközlekedés népszerűsége mind arról árulkodnak, hogy itt nemcsak a városvezetés, hanem a helyiek is szívükön viselik a környezet ügyét.
Persze minden városnak megvannak a maga kihívásai, de akad néhány, amelyik kifejezetten példamutató módon halad a fenntartható fejlődés útján. Nézzük meg közelebbről ezeket a zöldbajnokokat – nemcsak környezetbarát megoldásaik, hanem a közösség erejével formált fenntartható jövőképük miatt is érdemes rájuk figyelni!
Koppenhága: a város, ahol a szél fújja az áramot és a bringák uralják az utakat
Ha létezik város, amely szó szerint két keréken gurul a fenntarthatóság felé, az Koppenhága. A dán főváros célja, hogy idén elérje a teljes karbonsemlegességet, és ez valószínűleg össze is jön neki. Nem csoda, hiszen itt a fenntarthatóság nem csupán trend, hanem valódi életstílus.
Koppenhága ugyanis egy valódi biciklis paradicsom, több mint ötszáz kilométer kerékpárúttal, amelyeken a lakosok hatvan százaléka naponta bringázik.
Ha át kell szállni tömegközlekedésre, az sem gond: a buszokat folyamatosan cserélik elektromos változatokra, a kikötőben pedig e-kompok szelik a habokat. A kikötő vize olyan tiszta, hogy tíz helyen lehet benne fürödni. Az elektromos energia közel ötven százaléka szélerőművekből származik, de Koppenhágában működik a világ legtisztább, hulladékból energiát termelő üzeme is. Bár egyébként egyre kevesebb a szemét, mivel a hulladék közel ötven százalékát újrahasznosítják.
A parkoknak, zöldtetőknek, passzív házaknak, rozsdaövezetek rekultivációjának és a városi mezőgazdaságnak köszönhetően a dán főváros minden „zöldlistán” az élmezőnyben van, csakúgy, mint az életminőségi felmérésekben.
Reykjavík: a város, amelyet a vulkánok fűtenek, és ahol világbajnok a csapvíz
Izland nemcsak festői tájairól és gejzírjeiről híres, hanem arról is, hogy szinte teljes egészében megújuló energiával működik. Reykjavík energiaellátásának is majdnem száz százalékát geotermikus és vízenergia biztosítja, így fosszilis tüzelőanyagok alig kerülnek a rendszerbe.
Reykjavík célja, hogy 2040-re elérje a szén-dioxid-semlegességet, ennek érdekében pedig egyre több elektromos és hidrogénhajtású buszt állítanak forgalomba, az elektromos autósokat pedig ingyenes parkolás és adókedvezmények segítik. A város kompaktságának köszönhetően gyalog és biciklivel is könnyen bejárható, a zöldterületek és parkok pedig gyakran kicsábítják az embereket a lakásukból.
A város fűtését is hőforrásokból oldják meg, de a csapvíz is természetes forrásokból érkezik, így nemcsak tiszta, hanem a világ egyik legjobb ízű ivóvizét ihatják az izlandiak. Bár Reykjavík 140 ezres lakosával a világ egyik legkisebb fővárosa, igazán példamutató módon őrzi természeti értékeit, és még a turistákat is arra ösztönzik, hogy ökolábnyomuk minél kisebb legyen.
San Francisco: a város, ahol a szemétnek nincs jövője
Csak egy cseppet – mintegy ötvenszer – nagyobb az izlandi fővárosnál San Francisco, amely nemcsak a Golden Gate hídjáról híres, hanem arról is, hogy az Egyesült Államok legzöldebb városa.
A hulladékkezelésben mindenképpen élen jár: San Francisco minden újrahasznosíthatót újrahasznosít, és célja, hogy 2030-ra tizenöt százalékkal csökkentse a hulladéktermelést, valamint a szemétlerakókba és égetőkbe kerülő hulladék mennyiségét ötven százalékkal mérsékelje. Már 2007-ben betiltották a műanyag zacskókat, 2019 óta pedig tilos műanyag palackos vizet árulni önkormányzati tulajdonú területeken.
Kedvező adottságai miatt a város épületeinek jelentős részét napelemek borítják, az önkormányzat pedig folyamatosan arra ösztönzi a lakosokat, hogy autók helyett a tömegközlekedést válasszák. És hiába a meredek utcák, egyre többen pattannak biciklire, amihez megfelelő infrastruktúrát is biztosítanak.
Curitiba: a város, ahol ételre cserélik a hulladékot
Bár Brazília hallatán sokaknak az esőerdők pusztítása jut eszébe, de Curitiba, ez a nagyjából Budapest méretű város egészen más történetet mesél. Az ország legzöldebb városaként emlegetett délbrazil metropolisz évtizedek óta úttörő a fenntartható városfejlesztésben. Már az 1970-es években előrukkolt olyan megoldásokkal, amelyek ma is iránymutatók.
Curitiba volt az első város a világon, amely bevezette a gyorsforgalmú buszhálózatot (BRT), amely mára sok helyen követendő modell lett. A közlekedési rendszer hatékonyságának köszönhetően kevesebb az autó, így a levegő is sokkal tisztább. A város nemcsak a forgalom csökkentésében jeleskedik, hanem a hulladékkezelésben is:
A város parkjai nem csupán kikapcsolódásra szolgálnak, de az okosan megtervezett zöldterületekkel védekeznek az áradások ellen is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettséget mutatja a Mézkertek program is, amely a méhek védelmét szolgálja, miközben felhívja a figyelmet a beporzók fontosságára.
Szingapúr: a város, ahol már a felhőkarcolók is zöldek
Lehet egy ultramodern metropolisz a fenntarthatóság élharcosa? Meglepő, de Szingapúr pontosan ezt valósítja meg. A városállam már 2008-ban bevezetett egy szigorú zöldépület-szabályozást, azóta pedig a fenntartható urbanizáció egyik mintapéldájává vált.
Itt nemcsak parkok és ligetek teremtenek zöld oázisokat, hanem a felhőkarcolók is szó szerint kizöldültek: a városban rengeteg zöldtető, függőleges kert és növényekkel borított erkély található. A Garden by the Bay futurisztikus szuperfái nemcsak látványosak, hanem aktívan segítik a hőszabályozást és az oxigéntermelést is.
A szingapúriak környezettudatossága nem merül ki a növényfalakban. Az ország hatékony vízkezelési rendszere lehetővé teszi a szennyvíz újrahasznosítását, így biztosítva a fenntartható vízellátást. Az épületeknek és járműveknek szigorú energiahatékonysági előírásoknak kell megfelelniük, ráadásul 2019 óta karbonadóval ösztönzik a vállalatokat a kibocsátás csökkentésére.
A városban az autózás nem elsődleges opció: a megbízható és kiterjedt tömegközlekedés miatt jóval kevesebb a dugó és a légszennyezés, mint más, hasonló méretű városokban. Emellett több száz kilométernyi bicikliút áll rendelkezésre azoknak, akik két keréken szeretnék bejárni a várost.
Tokió: a város, ahol a jövő zöld pénzügyi központja nő
Szingapúr mellett Tokió, a világ egyik legnépesebb városa is egyre inkább a fenntarthatóság éllovasai közé tartozik. A japán főváros célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, miközben az egy főre vetített energia-, víz- és hulladékfogyasztása már most jóval alacsonyabb, mint Londoné vagy New Yorké.
Az épületek a város szén-dioxid-kibocsátásának hetven százalékáért felelősek, így Tokió kiterjedt energiahatékonysági programokkal csökkenti azok ökológiai lábnyomát. De idetartozik a világ első városi szintű karbonkvótarendszere is, amely a nagyvállalatokat kibocsátáscsökkentésre ösztönzi.
A főváros területén pedig 80 ezer hektár zöldterület van.
Tokió célja az is, hogy Ázsia vezető zöld pénzügyi központjává váljon. A város támogatási alapot hozott létre fenntarthatóságra fókuszáló külföldi fintech és vagyonkezelő cégek számára, és 2020-ban rekordösszegű, 9,82 milliárd dolláros zöldkötvény-kibocsátást ért el.
***
A világ legsikeresebb fenntartható városai nem csak arról szólnak, hogy több parkot építenek vagy kevesebb műanyagot használnak. Ezek a helyek teljesen újragondolják a városi életet a közlekedéstől kezdve az energiafelhasználáson át a hulladékgazdálkodásig.
Az igazán zöld városok felismerték, hogy a fenntarthatóság nem egyszeri projekt, hanem folyamatos fejlődés, ezért folyamatosan feszegetik a határokat: szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, fejlett tömegközlekedési rendszereket működtetnek, és a megújuló energiaforrásokat helyezik előtérbe.
A kérdés már nem az, hogy egy város lehet-e fenntartható, hanem az, hogy mikor lesz az. A világ legzöldebb városai már mutatják az utat, a többieknek csak követni kellene őket.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatók.
