?Van egy olyan világ, amely a mi világunk ? ezt a világot igyekeztem az emlékévben összefogni. Arra törekedtem, hogy 2016-ban minden művészeti ág hagyjon valami emléket maga után? ? kezdte beszédét Dr. Hóvári János, a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékév Emlékbizottság elnöke. A téren található Szabó Tamás szobra, amely magyar összefogásról szól, arról, hogy Zrínyi Miklós nem magányos hős volt, hanem emberek álltak mögötte ? fogalmazott. Hozzátette: Vajda János zeneszerző a felkérésünkre írt egy Zrínyi-oratóriumot, melynek ősbemutatója október 11-én lesz a Magyar Tudományos Akadémián. A darab köszönőviszonyban van azzal a Zrínyi-szózattal, amelyet Kodály Zoltán 1955-ben írt. A Szigeti veszedelem új kiadását is megjelentettük, Orlovszky Géza készített egy jobban értelmezhető szöveget, és Somogyi Győző tízéves munkával megrajzolta a mű énekeit. ?Nemcsak nyomot hagyunk, hanem azt az emlékvilágot, amelyért felelősek vagyunk, építjük is? ? zárta gondolatait az elnök.

14257504_716648021819123_8405054543560850308_o
Szőnyi Ferenc átveszi Zsiga Kristóftól, a Magyar Napló Kiadó vezetőjétől a kiadó különdíját, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című könyvét

 

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében elmondta, hogy idén két nagy történelmi pillanatot ünnepelünk egyszerre: 1566-ot és 1956-ot. ?Hiszem, hogy 1566. szeptember 7-e szüleink, nagyszüleink életében 1956. november 4-e volt. Meg kell fogalmaznunk az új céljainkat és feladatainkat, és ebben a ma írójának igenis szerepe van. Így lehetünk méltók a Zrínyiek és a pesti srácok örökségéhez. Jól érzékelte ezt az emlékbizottság, amely pazar megemlékezéssorozatot varázsolt elénk és a Magyar Napló szerkesztősége is, amikor irodalmi pályázatot hirdetett? ? emelte ki Szentmártoni János.

14257699_716648548485737_5494487435145338588_o

 

?Zrínyi Miklós nem egyszerűen csak részese lett a magyar történelemnek, de generálója is volt a folyamatoknak és az irodalomnak? ? mondta Jánosi Zoltán, az Irodalmi Magazin főszerkesztője. Zrínyi Miklós magatartása ott égett Balassi Bálintban, Petőfi Sándorban ? hangsúlyozta ?, még akkor is, ha nem volt teljességgel tudatos. Tudtak az elképesztő bátorságról és helytállásról, de vajon tud-e erről ma a nemzet és az irodalom. Mi a helyzet a hősábrázolással? ? tette fel a kérdést a főszerkesztő. Az irodalomtörténet egy része nem szereti a cselekvő, tevékeny embert. Enervált, tengődő, tehetetlen embereket ábrázolna inkább, mégis a legjobb magyar regény az Egri csillagok lett. A Magyar Napló és szerkesztősége arra volt kíváncsi, hogy mit üzen Zrínyi Miklós emberi és katonai példája a jelen emberének, és mit lehet megragadni belőle ? a különböző történelmi korszakok pedig Zrínyi más és más vonását nagyították fel ? jelentette ki Jánosi Zoltán.

14310276_716648248485767_9125856613047381166_o
Díjazottak és díjazók

 

Csaknem 24 pályamű érkezett, melyet háromtagú bizottság bírált el, és a végén hat díj kiosztása mellett döntöttek. Azokat a pályaműveket részesítették előnyben, amelyek új szempontokat tudtak találni Zrínyi Miklós alakjához ? volt lélektani, groteszk mű és látomásvers is. Díjat összesen négy elbeszélés és két költői alkotás kapott.

Díjazottak:

  • megosztott 1. helyezett ? Jámborné Balog Tünde: Piros hajnal hasad (novella) és Keményfi Gábor: Meg kellett történnie (novella)
  • megosztott 2. helyett ? Vári Fábián László: Szellembeszéd (vers) és Ircsik Vilmos: A kontingens (novella)
  • megosztott 3. helyezett ? Szőnyi Ferenc: Zrínyi utolsó imája (vers) és Szegedi-Szabó Béla: Laterna Magica (novella).

 

Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond