Zsazsa, Csicsi, Cucu ? CSALÁDI POKOL

Egyéb

A dramaturgiai megoldást a színlap eleve elárulja: Tamás I. (a mindenkori) Makranczi Zalán, Tamás II. (az Író) Perjés János megformálásában lép elénk a Turay Ida Színház Spirit Kamara Színházának előadásában (a Thália Új Stúdiójában tartották a bemutatót). A gyermeki és felnőtt, a reflektált és reflektálatlan tudat két személy által szólal meg, akik az üres, de helyenként ügyes írói technika révén váltogatják is énüket, és a voltaképpeni monodráma hősén, az 1962-ben született Tamáson kívül a férfi apját, anyját, anyja szeretőjét, nagyanyját és futólag másokat is megjelenítenek az évtizedeket átfogó történetben. A családi ragadványnevek a fél karjára nyomorék keramikus anyát jelölik Zsazsaként, nála húsz évvel fiatalabb egykori tanítványát, későbbi szeretőjét Csicsiként, a korán szétváló, de egy lakásban maradó szülők gyermekét Cucuként. A becézések a darab végén, a múltgöngyölítés után kopnak le a szereplőkről, hogy valamelyes rálátást nyerjünk a közvetve és közvetlenül láttatott esendő figurák valósabb énjéről.

  A szöveg irodalmiaskodó és közhelyes. Tamás egy összetűzés alkalmával ?Dugovics Tituszként löki ki? Csicsit (Jánost); ?a sors résen van?, ?az idő gyógyítja a sebeket?. Az első rész unalomig ismétel, bár gyakorta ?nagyot ugrunk az időben?, hogy a tegnapról és a tegnapelőttről (főleg a hetvenes évekről) metszetek képződhessenek. Zsazsa és Csicsi mértéktelenül iszik; új életet kezdenek; visszaesnek. Sokszor. A nagymamát is ledöntő alkoholizmusnak a betegség és baleset folytán sűrűn gyengélkedő Cucu pszichéje látja kárát, akár a budapesti lakásban élnek, akár a nagyszülőktől örökölt vidéki ?vigvamban? zajlik az alantas ?indiánlét?. A második rész vázlatos. Kevéske derül ki arról, Tamás miként győzi le a szipuzást, képzőművészeti érdeklődése hogyan vált irodalmiba, milyen mélyre ás vallási tájékozódásában, minek köszönheti televíziós szerepléseit. Jön a hír: apa meghalt. Jön a hír: anya meghalt. Az események beágyazatlanok, színpadi hitelük csekély. A menedzser, életrajzíró, korábban színészként is elrajtolt Perjés János nem iskolázatlan ? a múlt folyamatos jelenben történő bemutatását nyelvileg gördülékenyen megoldó ?, ám lapos dramatizálásához nem haszontalan hozzáolvasni a bestseller Bólébált, vagy a parapszichológiában, pszi-kutatásban, a Szepes Mária szellemi hagyatékát ápoló Szintézis Szabadegyetem igazgatásában aktív Paulinyi Tamás az interneten is könnyen hozzáférhető önéletrajzát.
  Bodor Böbe rendezése a dialógusok illusztrációja, hat különféle roskatag szék, egy létra, egy állófogas és néhány lepedő segítségével. A részeg Zsazsa egy karácsonyi étkezés során a kakasfejes levest tartalmazó fazékkal vágja fejbe Csicsit ? Makranczi Zalán jól odacsap az egyik ülőkéhez egy piros edényt. Az anya rumot rejteget a karácsonyfa alatt, szaloncukorevést mímelve ? Perjés János a fogas-fenyőről leakaszt egy képzelt cukrot. Az elvált szülők kettéosztott lakásában a földre fektetett fogas jelképezi ?a berlini falat?, amelyen Cucu át-átjár, hogy mindkét oldalon otthontalanul szenvedjen. Néha úgy-ahogy bejön az egyszerű módi. Tamás idősödő apja ételhordóban viszi ritkán látott fiának az általa főzött zsíros étket ? alig egy-két perc múlva az ételhordó azt a szatyrot szimbolizálja, amelyben a fiú az apja hamvait tartalmazó urnát szállítja.
  Bár a komoly tárgy mintha eltakarná, a Családi pokol szenvedéstörténeti giccsparádé, a gyermekkortól kezdve hosszasan zajló énkeresés a szeretetproblémával, az újrakezdés-stációkkal felszínesen számot vető színműve. De meg kell hagyni, Bodor Böbe a két színészt kiválóan összehangolta. Nem a kvalitásaikat ? mert Perjés csupán tolmácsol, Makranczi viszont játszik (mindketten rengeteg nyelvbotlással). Egymás mellett és egymáshoz képest pontosan találják meg a két-egy Tamás-alak ? a megírt és a megíró, a primer és a szekunder ? viszonylatait, a tragikomikum váratlan poénáldásait pedig rendre jó hatásfokkal osztják a székek helyezgetésével, döntögetésével mozgatott szituációkban. Apa és fia kései, suta találkozása például pontos jellemrajzú betét.
Zenét ? felvételről ? a Quimby és a gitáros Kutik Rezső szolgáltat, verset ? Paulinyi Tamás Titkos arany címen összefogott terméséből ? Venczel Vera és Papadimitriu Athina mond. E keretező, felsrófoló körítések nemegyszer hitelesebben csengenek, mint az, amit felsrófolnak.