Zugló kertvárosi részén, a Thököly út és a Columbus utca sarkán található egy világon egyedülálló geofizikai gyűjtemény, az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény. Ezt megtekintve a ritka geofizikai eszközök mellett megismerhetjük hazánk nagy tudósának, Eötvös Lorándnak az életpályáját, és azt a műszert, ? az Eötvös-ingát, ? mellyel világhírnevet szerzett önmagának és a magyarságnak. A múzeumnak helyet adó intézmény őse Geofizikai Intézet néven kezdte el működését, de Eötvös Loránd 1919-ben bekövetkezett halála után az intézmény felvette a nagy tudós nevét is, így Eötvös Loránd Geofizikai Intézetként (rövidítve ELGI) vált világhírűvé. Az Intézet első igazgatója az a Pekár Dezső volt, aki Eötvös tanítványaként, és legközelebbi munkatársaként is hírnevet szerzett.
A kiállítás három részre tagozódik, az első rész Eötvös Lorándnak és korának geofizikai eszközeit, és a tudós személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. Ezt a múzeumi egységet 1998-ban avatták fel a nagy tudós születésének 150. évfordulója alkalmából. Az anyag egy kisebb részéből már volt kiállítás a Tihanyi Apátság épületében 1970-71-ben, majd ez bővítve, szintén az Apátságban 1984-90-ig. 1991-től 1997-ig teljesebb állandó tárlat volt látható az ELGI Tihanyi Obszervatóriumban, majd 1998-ban a teljes hagyaték a mai helyére került. 2007 márciusában véglegesen múzeumi intézménnyé nyilvánították ?Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény? néven.
Eötvös Loránd, a neves író, politikus Eötvös József egyetlen fia, a klasszikus fizika kiemelkedő alakja, aki kutatásaival, méréseivel, tudományos munkásságával a földtudományok területén forradalmi változásokat ért el. A két nagyformátumú ember nem csak, mint szülő és gyermek állt szoros kapcsolatban, de mint barátok is egymásra találtak.
A vitrinekben egyrészt az Eötvös család relikviái láthatóak, másrészt bemutatásra kerülnek a tudós Eötvös Loránd sokoldalú tehetségét bizonyító emlékek mellett, személyes bútorai, könyvei, kitüntetései, köztük a Szent Száva Rend.
Az igazi érdekességek azonban a technikai eszközök, - az Eötvös-ingák teljes sorozata, amelyben minden típus megtalálható, még a tanítványok által továbbfejlesztett változatok is - valamint a világ első gravimétere 1901-ből. Érdemes részletesen megismerni az Eötvös ingák múltját, működésük, fejlődésük állomásait.
Az Eötvös-inga a földfelszín alatti részek földszerkezetének feltérképezésére szolgál. Az első terepi méréseket 1891-ben végezték az ősingával, de már az 1900-as Párizsi Világkiállításon, Grand Prix díjjal tüntették ki ezt a földfelszín alatti kutatásokat forradalmasító találmányt. 1906-ben a Budapesten megrendezett Nemzetközi Földmérő Konferenciára külföldi tudósdelegáció érkezett Magyarországra. Ők kételkedtek az Eötvös-ingával elért eredményekben, és személyesen szerettek volna meggyőződni a találmány használhatóságáról. Eötvös tudományos előadása nem hatott meggyőzően a fizikusok és matematikusok előtt, de amikor kivitte őket a terepre, és a gyakorlatban mutatta meg, milyen pontossággal és milyen jól használhatóan mér az ingával, a hatás leírhatatlan volt. Olyannyira, hogy a külföldi tudósok beadvánnyal fordultak a magyar kormányhoz, melyben kérték, hogy a kormány kiemelten támogassa az ingával végzett kísérleteket. Ez lendületet adott a további fejlesztésekhez, hisz az állam rendkívül nagy összeget, - 60000 aranykoronát ? adott támogatásként.
A Világkiállításon sikeres balatoni - vagy párizsi - inga mellett még mindenképpen figyelmet érdemel az a ?kettős nagy eszköz?, melyben két inga van egybeépítve. Ezzel a műszerrel végzett mérések igazolták az ekvivalencia elvét, - azaz a súlyos, és a tehetetlen tömeg arányosságát, mely elv később egyik sarokpontját képezte Einstein általános relativitáselméletének is. Egyébként Eötvös és Einstein jó, egymást kölcsönösen tisztelő, tudóstársi kapcsolatban álltak egymással, amit számos, a kiállításon is látható irat bizonyít.
A kiállítás második részében az Eötvös utáni kor geofizikai műszereit láthatjuk.
Megtekinthetők itt a gravitációs és föld mágneses műszerek is, de döntően geoelektromos, szeizmikus, és mélyfúrás-geofizikai műszereket láthatunk. Az Eötvös utáni korszak műszergyűjteménye az 1980-as évek második felével zárul.
A geofizika fejlődése a harmincas évektől új módszereket kezdett alkalmazni és az ehhez tartozó eszközöket is sikeresen fejlesztették és alkalmazták az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben. Rendkívül érdekes technikatörténeti ritkaságokat, - köztük szeizmikus mérésekhez használt eszközöket - láthatunk itt, melyek bemutatják a múlt század harmincas éveitől kezdve egészen a szocialista világrend felbomlásáig tartó időszak fejlődését. Több mint 150 műszer, illetve azok fontosabb elemei, részegységei sorakoznak az állványokon. Kronológiai sorrendben és egységes szemléletben vannak itt a szeizmikus, a geoelektromos, a gravitációs, és a föld mágneses műszerek. Érdekesség az a mini szeizmométer, amihez hasonló típust vittek magukkal és végeztek vele méréseket az amerikai asztronauták a Hold felszínén.
Technikai érdekességek a számítógép vezérelte mélyfúrás-geofizikai műszerek, illetve az elektromos, akusztikus, és nukleáris elveken működő szondák.
Bár ezen eszközöket mára túlhaladta a világ tudományos fejlődése, - hiszen manapság már csaknem mindent számítógépek vezérelnek ? jó látni, hogy egykor Magyarország milyen kimagasló készülékeket állított elő, sokszor koprodukcióban az egykori KGST országokkal.
A harmadik részt ? ami egy múzeumpedagógiai terem, és 2009. december 4-én nyitották meg - a szomszédos helyiségben találjuk. Itt lehetőség van filmvetítésre, kisebb előadások megtartására, de itt vannak kiállítva a magyar kutatók, kínai, kubai, és mongóliai sikeres expedícióinak emlékei is. Érdekes nézegetni azt a világtérképet, melyen fel vannak tüntetve azok az országok, akiknek annak idején Magyarország szállított geofizikai mérésekhez szükséges eszközöket. A rengeteg jelzés bizonyítja, hogy az Intézet nagyhatalomnak számított ezen a területen, és szerte a nagyvilágban használták az itt megtervezett és kifejlesztett műszereket. Ma már ? a 2012-es összevonás következtében - az ELGI jogutódjának neve Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI).
Az érdeklődők nagy része - középiskolai, egyetemi ? csoportokkal érkezik, de egyéni látogatókat is fogadnak. A kiállítás hétfőn, szerdán, és pénteken, 10-16 óra között ingyenesen látogatható, sőt minden érdeklődő ? előzetes egyeztetés után - szakszerű tárlatvezetést is kap, miközben megismerkedhet az itt kiállított, valóban egyedülálló, műszaki és tudománytörténeti relikviákkal.
Tölgyesi Tibor
