Noha a statisztikák ma azt mutatják, hogy a nők például Magyarországon is magasabban iskolázottak, mint a férfiak, az elmúlt századokban nem volt mindig egyértelmű, hogy mindkét nemnek kell-e, vagy akár szabad-e általános művelődést szereznie.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetével közösen, Papp Judit kezdeményezésére állította össze a Fejezetek a magyar női művelődés történetéből című kiállítás anyagát, mely a kódexmásoló nők korától kezdve követi végig azt a folyamatot, amely során a társadalom lassan a nőket is beengedte a tudomány világába.
Míg a 16-17. században a nők, ha olvashattak is, olvasmányaik listáját a férfiak állították össze, és azok szinte kizárólag vallásos témájú művek lehettek. A változást a 18. század hozta el, amikor az olvasás egyre inkább szórakozássá vált, és az egyházi művek mellett megjelentek a szerelmes történetek is. Magyarországon ez a változás később, és kevésbé radikálisan következett be.
Hammerstein Judit megemlékezett róla: ugyan az 1806-os tanügyi reform már megemlíti a lányok nevelését, annak egyetlen értelmét még mindig abban látja, hogy így az iskolás lányokból később jobb anyák lesznek, és ügyesebben vezetik majd a háztartást.
A magyar női művelődéstörténet döcögős fejlődését jól szemlélteti az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma esete, aki 1879-ben védte meg disszertációját a zürichi egyetemen, de oklevelének honosítását Trefort Ágoston elutasította, és arra csak 20 évvel később, a törvényi szabályozások megváltozásakor kerülhetett sor.
?Nem új keletű a vita arról, hogy milyenek a nők, vagy milyennek kellene lenniük? ? tette hozzá az elhangzottakhoz R. Várkonyi Ágnes történész. ?Kaffka Margit és Ady Endre is beszéltek erről, ekkor írta Kaffka Adynak egy levelében azt: Bandika, voltál te már nő??
A történész szerint a kiállítás kibővíti és mintegy megválaszolja Kaffka Margit kérdését, ami egyrészt hangsúlyosan hívja fel a figyelmet gender témájú hazai szakirodalom hiányára, másrészt a külföldi szakirodalom mellé is többletet ad.
A zsoltártól a rózsaszín regényig, a háborúba vonult férjnek írt levéltől a füves könyvig, a kódexmásoló apácáktól az olvasó nő megjelenéséig, a női művelődéstörténet fejlődését a
látogatók november 25-éig követhetik végig a Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításán.
