A szudáni kormány 2002-ben tett közzé nemzetközi felhívást egy, a Nílus 4. kataraktájánál (zuhatagánál) épülő hatalmas gát építése által veszélyeztetett terület régészeti örökségének megmentésére. A gát révén mintegy három Balatonnyi terület kerül víz alá 2008-ban. A leletmentő projektben a magyarok mellett több angol, német, amerikai és lengyel kutatóintézet is részt vállalt. A magyar expedíció még 2006 telén kezdte meg a terepmunkát; arra a területre biztonsági okok miatt az idén nem térhetett vissza a nyolc tagú, mérnökökből és régészekből álló csapat. A Szudáni Régészeti Hivatal ekkor egy új, leletekben később rendkívül gazdagnak bizonyult területet ajánlott fel számukra.
A leletmentésben résztvevő csapatok közül a magyarok tudták csak befejezni idén a munkát, a többiek a törzsi harcok miatt idő előtt távozni kényszerültek. Lassányi Gábor a Magyar Merowe-gát Régészeti Projektről elmondta: a legkorábbi lelet, egy szakóca korát legkevesebb 250 ezer évesre becsülik. Feltártak egy újkőkori települést is, ahol a felszínen még megfigyelhetők voltak a kunyhók alapjai, a tűzhelyek elhelyezkedése. Az időszámításunk előtti 5-4. évezredből származó településen a felszínt vastagon borították a kőeszközök és a kerámiaedények maradványai.
A leglátványosabb eredménynek a régész egy kereszténykori település és templom feltárását tartja. A Nílus-parti település, amely a mai szudáni viszonyokhoz képest is nagy kiterjedésű városnak számít, fontos kereskedelmi központ lehetett. Sok olyan őrlőkövet is találtak, amelyek aranyfeldolgozásra utalnak. Hozzátette: a település ókori neve nem ismert, bár nem kizárt, hogy arab forrásokból sikerül azonosítani a várost.
Lassányi Gábor ismertetése szerint az időszámításunk előtti 2. évezredből, a Kerma-birodalom - Afrika egyik első államszerveződése - korából származó sírdombokból, tumuluszokból zsugorított holtestek, ékszerek kerültek elő. Akadt olyan sír, amelyben az elhunyttal egy kecskét temettek el. Megjegyezte, nemcsak helyi, hanem Egyiptomból származó kerámiaedényekre is bukkantak, mindez élénk kereskedelemre utal. Emellett feltártak a 2-6. századból származó, több négyzetkilométeres területen elterülő, 400 sírt magában foglaló tumulusztemetőt.
"A szerves anyagok nagyon jól konzerválódtak az 1500-1600 éves sírokban: a gyékények, amelyekre az elhunytakat fektették, az anyagok, amelyekbe a holttesteket csavarták" - mondta Lassányi Gábor. Hangsúlyozta: több ezer lelet került elő, amelyeket a Szudáni Régészeti Hivatal engedélyével Magyarországra hoztak restaurálásra. Még az idén terveznek egy kiállítást, majd a tárgyi emlékeket leletmegosztásra visszaviszik Szudánba. "Megállapodás születik, hogy mely tárgyak kerülnek ajándékként a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe" - fűzte hozzá Lassányi Gábor.
(Múlt-kor/MTI)
