A Bibliotékán a közös tematikának a történelmet választották:. ?A könyvvásári magyar jelenlétet év eleje óta készítettük elő: elsősorban a kiadókkal való kapcsolattartás révén, hogy lássuk, milyen munkák jönnek ki a nyomdákból 2013. novemberéig. Szép lassan állt össze az a nagykép, amely erősen a történelmi tematikát mutatta? ? jegyezte meg Kollai István igazgató. A kortárs szépirodalmat lényegében csak Esterházy Péter képviselte, akinek a Kalligram jelentette meg legújabb regényét szlovák fordításban, de az is egy történelmi regény. A többi könyv eleve mind a múlthoz is kapcsolódik: a Hudecz László besztercebányai építész 20. századi életútjáról szóló kötet, vagy a Márai- és Mikszáth-kötetek is ? tudtuk meg Kollai Istvántól.
A pozsonyi közönség emelett mesekönyvekkel is találkozhatott: például a Pozsonyi Kifli társaság szlovákra fordított meséi által (Garajszki Margit: Bartók, Bolemant Éva: Kempelen című mesekönyve), amelyek ugyancsak a pozsonyi magyar múlt darabjait mutatták be a helyi többségi társadalomnak. ?Ez egy nagyon fontos, kiemelt misszió a Pozsonyi Magyar Intézet esetében, ezért mi tudatosan erősítettük ezt a tematikát? ? hangsúlyozta az intézet vezetője.
Emellett további két dolog is erősítette a történelmi szemléletmódot. ?Az utóbbi években egész sok olyan történelmi tárgyú szakkönyv jelent meg szlovákul, mely magyar kooperációval jött létre. Ezért ennek a tényirodalmi blokknak is szántunk egy estét, az intézetben, Forum Historiae címen. Emellett a Focus Ügynökséggel egy felmérést is készítettünk a szlovák történelmi tudatról 1000 fős mintán: arról kérdeztünk, hogy a szlovákok mit gondolnak a történelmi Magyarországról, a tatárjárásról, Mátyás királyról vagy a Felvidék szóról?.
Kollai István elmondta, hogy a könyvvásár is igazolta a tényt, amely szerint ?Márai és Mikszáth művei folyamatos népszerűségnek örvendenek a szlovák olvasók körében az utóbbi években?. Hozzátette: ?Mindkét szerző művei sorozatban jelennek meg szlovák fordításban, így huzamosan lehet épiteni az írók propagációjára, márcsak azért is, mert kassai illetve nógrádi származásuk révén a szlovákok számára is érdekesebbé válnak. Ráadásul mindkét szerző megénekelte műveiben a szülőföldjét, Kassát és a nógrádi vidéket, így életművük segít a szlovákokkal közös kulturális kódok erősítésében?.
A kassai születésű Márai Sándor Naplóit, mely a napokban jelenik meg, egy szlovák rendező, Silvester Lavrík, illetve a Szlovák Nemzeti Színház dramaturgja, Peter Kováč mutatta be. A Naplókban szereplőírások a 20. század máig izgalmas és aktualitását nem vesztő korrajzai.
Mikszáth Kálmán korabeli tót-palóc világot lefestő regényei is terítékre kerültek: a kötetek szlovák fordítóival, Karol Wlachovskýval a magyarul is kiválóan tudó Anton Hykisch beszélget, aki nemrég Selmecbányáról írt művében az ottani ?hely szellemét? idézte meg.
A Bibliotéka megítélése kapcsán Kollai István elmondta: ?A pozsonyi könyvvásárnak van egy vásári jellege: hangulatában ugyanis nem annyira a magas-értelmiség találkozóhelye, inkább a karácsonyi könyvvásári roham kezdetét jelzi. Ez nem jelent rossz közeget a magyar kultúra népszerűsítéséhez; a kulturális jelleget erősítik a gyereksarkok és a vásártérben kialakított kávézók?.
