Antoni Plácid Gaudí i Cornet néven a Barcelonához közeli Reusban született. Apja rézműves volt, ő kovácsinasként dolgozott, mielőtt a barcelonai építészeti iskolába jelentkezett, ahol 1878-ban szerzett diplomát. Hogy tanulmányai költségeit fedezze, az egyetem mellett híres építészeknek, olykor tanárainak segített műszaki rajzolóként. Az oklevél átadásakor az egyetem rektora megjegyezte:

„Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk-e a diplomát. Majd az idő eldönti.”

Korai megvalósult munkái lámpaoszlopok, újságosbódék voltak a katalán fővárosban. Rajzain mór és gótikus jegyeken túl már stílusának jellegzetes, organikus karakterjegyei is megjelentek: szokatlan mértani formák, mintás téglák, kövek, kerámiacsempék, növény- és hüllőmintás kovácsoltvas elemek tették felületeit mozgalmassá. Terveire az 1878-as párizsi világkiállításon figyelt fel a dúsgazdag vállalkozó Eusebi Güell gróf, aki mecénása és barátja lett.

Gaudí első fontos megbízatása, az 1883 és 1885 között épült Casa Vicens sikere nyomán neve széles körben ismertté vált.

Kevés fennmaradt jegyzetének egyike is ehhez az időszakhoz kapcsolódik, a Le Manuscrit de Reus című füzetében az egyén (és a család) függetlenségének alapvető feltételét vizsgálva a saját tulajdonú ház mellett érvelt. Güell megbízásainak köszönhetően Gaudí számos terve megvalósult: pártfogója nevét viselő borospince, pavilon, többszintes lakóház és park egyaránt szerepel a századforduló körüli években létrejött alkotások között. A Park Güellt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Park Güell. Forrás: Facebook/Park Güell

Gaudí 1902 utáni művei már nem sorolhatók hagyományos stílusokba, csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg, díszítésük és térszerkezetük is újszerű, természeti, vallási jelképeket idéznek. Ekkor dolgozta ki támpillér nélküli szerkezeteit, az oldalnyomás és a függőleges terhelés eredőjébe eső ferde pillérekkel, vékony héjboltozattal, a szilárdságot növelő hullámos fallal.

Műveit finoman megmunkált részletek harmóniája jellemzi, a színekkel ikonográfiai eszközként bánt.

Épületeit olykor visszabontatta, jobb megoldást keresve; elképzelései hatását modelleken kutatta, házait folyamatos művezetéssel, kiviteli terv nélkül építette.

A Casa Milà (La Pedrera) és a Casa Batlló Barcelona lakóháznak tervezett, ma már múzeumként működő jellegzetes épületei. A Casa Milà a természet és az építészet találkozásának kiemelkedő példája, szintjei kerámia virágmotívumot formáznak, Katalónia hegyeit és tengerpartjait idézik. A Casa Batlló Gaudí szecessziós stílusának talán legharmonikusabb darabja, szintén a világörökség része. Gaudínak jelentős szerepe volt a katalán művészek és kézművesek spanyolellenes mozgalmában, a Renaixensában, akik a madridi kormány által elnyomott katalán életformát akarták felújítani.

La Pedrera-Casa Milà. Forrás: Facebook/La Pedrera-Casa Milà

Legismertebb műve a Barcelona jelképévé magasodott Sagrada Família- (Szent Család-) templom.

Az alapokat 1882-ben rakták le, Gaudí egy év múlva vette át az építkezés irányítását. Halálakor, majd fél évszázaddal később az épületnek még csak negyede, egy torony és a keleti homlokzat volt kész – a lassú munkát az építész így kommentálta: „Megbízómnak nem sürgős.” Mindent újra és újra áttervezett, s 1910-től felhagyott egyéb munkáival. Az építkezésen remeteként élt, maga gyűjtött pénzt a költségekre, egészen 1926. június 10-én bekövetkezett haláláig. Az építészt egy villamos ütötte el Barcelonában, és mivel nem ismerték fel, a hajléktalanok kórházába vitték. Temetésén hatalmas tömeg vett részt, pápai engedéllyel a befejezetlen templom kriptájában nyugszik.

A Sagrada Família építése Gaudí tervei és modellje alapján ma is folyik, ez a világon az egyetlen épülő műemlék.
A Születés kapuja
A Szenvedés kapuja
A Sagrada Familia tornyai

Tavaly avatták fel a székesegyház Szűz Máriáról elnevezett kilencedik tornyát, amely Gaudí kriptája fölött magasodik. A tervezett 18 torony közül ez a maga 138 méterével – a 170 méteres Jézus Krisztust jelképező torony után – a második legmagasabb, átadásával a székesegyház 75 százaléka elkészült. A Születés kapuja felőli homlokzatot és a kriptát 2005-ben az UNESCO világörökség részének nyilvánították. Az épületet 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és megszentelte. Befejezése a jelenlegi tervek szerint 2032-re várható, 150 évvel az alapkő letétele után, s

ha elkészül, a Sagrada Família lesz a legmagasabb európai katedrális, tíz méterrel múlva felül az ulmi székesegyházat.

Gaudít gyakran gúnyolták életében, kritikusai a Casa Milát kőbányaként emlegették. Példája szűk körben hatott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta, őt magát szinte elfelejtették, és csak a múlt század hatvanas éveiben fedezték fel újra. Szellemisége belengi Barcelonát, látogatók millióit csábítva a városba.

A Sagrada Família fotóinak forrása: Facebook/Basílica de la Sagrada Família