A Pilvax nemcsak a tudomány állásfoglalása, de a közfelfogás szerint is az 1848-as szabadságharc jelképe és talán legemblematikusabb helyszíne, a márciusi ifjak, a radikális értelmiség és a buzgó jurátusok törzshelye volt. De mi mást lehet még tudni a hazafias érzelmek legendás reformkori színteréről?

A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza. Forrás: Wikipedia
A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza. Forrás: Wikipedia

1. 

A március 15-i forradalmi események itt, a Pilvax asztalainál és boltíves termeiben vették kezdetüket, itt szavalta el először Petőfi a Nemzeti dalt, s itt állították össze a forradalom követeléseit összefoglaló 12 pontot. Így ír Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című elbeszélésében: „De e harminchárom kávéházból bizonyosan a Pilvax törzsvendégei érnek a legtöbbet. E fiatalság szívében hordja az országot. E szerény asztalnál észrevétlenül készül a jövő, míg a szép tornyos városházban alszanak a tunya patríciusok. E szerény asztalnál készül az a nagy szépséges város, melyet a mai Budapest nyújt, de előbb még az országnak kell szabadnak lennie. E fiatal írók és politikusok vitáiban, gondolataiban, irányeszméiben vannak a kövek, amelyekből mindez varázserővel felépül egy hajnalon.”

2.

A később híressé vált Pilvaxot 1838-ban Café Renaissance néven Privorsky Ferenc nyitotta meg a ma Petőfi Sándor nevét viselő, akkori Uri utcában, az úgynevezett Libasinszky-házban. Tőle vette át az üzemeltetést 1842-ben az osztrák származású Pilvax Károly (Carl Pillvax), aki a nevét is adta a helynek. Fiatal évei alatt pincérként dolgozott, Bécsben tanulta a kávésmesterséget, és szolgált az I. Ferenc József gőzhajón is. Itt ismerte meg Giergl Mária Teréziát, egy magyar lányt, akit aztán követett Pestre és feleségül is vett. Ekkor magyarosította a nevét Pilvaxra. Mivel komoly tapasztalatot szerzett a kávésmesterségben, olyan helyet keresett, ahol ezt a tudást kamatoztatni tudta. Nem sokáig tehette ezt, idős kora miatt 1846-ban kénytelen volt átadni a hely bérlését Fillinger Jánosnak, aki a forradalom alatt is vitte az üzemeltetést.

3. 

A cégtáblán 1848 márciusában a Pilvax név szerepelt, így a kávéház ezen a néven vonult be a magyar történelembe. 1848 március 15-ét követően azonban Petőfi kezdeményezésére új elnevezést, a Szabadságcsarnok nevet kapta, mely 1849. január 5-ig, a cs. kir. csapatok bevonulásáig áll az épületen.

A kávéház termeinek falain a kezdetektől fogva magyar vitézek, hősök és hazafiak képei tekintettek le a vendégekre, így vált még inkább autentikussá a hely a forradalmi eszmecserékhez és találkozókhoz. 1891-ben, amikor a kávéház üzemeltetését átvette Schowanetz János, a ’48-as forradalom hőseinek, többek között Petőfinek és Jókainak az arcképe is felkerült a falakra.

4.

A gázlámpákkal megvilágított kávéházban külön kártyaszoba volt, berendezéseihez már 1842-ben négy biliárdasztal is hozzátartozott, amit akkor még tekeasztalként ismertek és neveztek. A legendák szerint Petőfinek saját biliárddákója volt, melyet itt, a törzshelyén használt.

5.

A kávén és az egyéb italokon kívül enni is lehetett a Pilvaxban, mely főként zsemlét, perecet, kuglófot, püspökkenyeret, virslit és kolbászt kínált. Petőfi Sándor gyakran reggelizett ott, ami a kávé mellé ingyen járt, sőt egy ideig a leveleit is ide címeztette.

6. 

Többféle kávét kínált a Pilvax, melyek közül a legnépszerűbb a fűszeres mokka, tulajdonképpen kávélikőr volt, ánizzsal, vaníliával és egyéb fűszerekkel ízesítve. A 19. században a kávé bécsi közvetítéssel Hamburg és Trieszt kikötőiből érkezett hozzánk. Akkoriban a kávét nem eszpresszógéppel készítették, hanem egyszerűen vízforralóban főzték, mint egy levest. A kávét a kávéház udvarán, frissen őrölték, és mindig csak annyit daráltak le, amekkora adag egy-egy főzéshez kellett. Az előkészítés akár fél órát is igénybe vehetett.

7.

A Pilvax asztalainál alakult meg a Vasvári Pál vezette, jogászokból és egyetemistákból álló Fiatal Magyarország, illetve Petőfi és baráti köre, a Tízek Társasága is. A Petőfi-féle Tízek Társasága új lapot kívánt indítani Pesti Füzetek címen. A Tízek elkötelezték magukat, hogy 1846 közepétől számított egy éven belül sehova sem írnak, csak a saját szépirodalmi lapjukba. Mivel a társaság tagjait ekkor már figyelték, hatósági engedélyt nem sikerült szerezniük a folyóirat megalapításához. Fellépésük mégis teljes sikerrel járt: hamarosan irányításuk alá került az egyik legrangosabb irodalmi orgánum, az Életképek. A Pilvax kávéházbeli kerek márványasztalukat „a közvélemény asztalának” nevezte el a közönség. Nyári Albert így írt levelében a pesti ifjúság nevében: „Ha beléptél volna esténként ezen kávéházba, azt vélted volna, hogy parlamentbe léptél. Az ifjúságnak értelmes tagjait láttad volna ott hosszú asztalok mellett ülve, a világ napi eseményeiről elmélkedni, a hírlapok előolvastattak, és ők környezve valának a népnek százaitól. A kávéház a szabadság templomává vált, melybe a lelkes ifjúság a Szabadság istenének járt áldozni… Ezen esti összejövetelek valának a kapocs, mely a népet az ifjúsággal szorosan összefűzé, az egyéneket megismertetvén, népszerűséget adott a szabadelvnek.”

8.

1849 után a Pilvaxot átnevezték Café Herrengasséra, vezetése pedig kézről kézre járt a tulajdonosok között. A történelmi jelentőségű kávéházat 1867-ben Schőja Antal vette át és vitte egészen 1891-ig. Utolsó gazdája egészen a lebontásáig Schowanetz János volt, aki 20 évig volt pincér Schőjánál, így később lelkiismeretes és gondos gazdája lett a helynek, tudatosan ápolta ’48 emlékét és a hely kultuszát. A falakon Petőfi és a többi hős képét helyezte el, valamint egy emléktáblát készíttetett a bejárat fölé. A Pilvax „életének” utolsó szakaszában így fénye valamelyest visszatért.

9.

A korábbi bérlő, Fillinger János távozása után új helyen, a Sebestyén téren nyitott kávézót, ahol neki köszönhetően részben tovább élt a Pilvax szelleme. Széchenyi halála után ugyanis az egyetemi ifjúság ott gyűlt össze és határozták el, hogy együtt utaznak el a temetésre.

10.

A dualizmus átfogó városrendezéseinek, építkezéseinek köszönhetően 1910-ben biztossá vált, hogy elbontják a háztömböt, amely a Pilvaxnak is otthont adott, de olyan épületek is eltűntek a föld felszínéről, mint a régi Pesti Városháza vagy az Athenaeum Nyomda a Ferenciek terén. 1911. november 6-án méltó módon, hatalmas ünnepség keretében búcsúztak a hazai történelem egyik emblematikus helyszínétől. Az elbontásra végül 1913-ban került sor. Az utca, ahol az egykori Pilvax állt, ma a Pilvax köz nevet viseli. 1911. november 7-én közölte a Budapesti Hírlap, hogy bezárták a márciusi ifjak nevezetes törzshelyét. „A mai nappal megszűnt a Pilvax-kávéház. A históriai nevezetességű kis helyiség ajtóit örökre bezárták, mert a Koronaherceg-utcai házat, a melyben eddig volt, lebontják a többi mellette lévő házakkal együtt” – olvashatjuk a korabeli tudósításban.

A Vibe Fesztiválon , illetve a Művészetek Völgyében  is találkozhatunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Pilvax Brunch programjában a Pilvax közösségi beszélgetéseken, ahol közösen szedhetjük elemeire és értelmezhetjük újra az irodalmi szövegeket, ahogy azt annak idején a hajdani kávéház közössége is tette. Részletek itt és itt.