El Greco // Szépművészeti Múzeum, Budapest
Több szempontból is különleges a most nyílt El Greco-kiállítás. A magyar nagyközönség először láthat ilyen átfogó kiállítást a művész munkáiból: a csaknem hetven művet bemutató tárlaton a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol–krétai mestertől. A Szépművészeti Múzeumnak öt saját El Greco-festménye van, ezek mellé pedig a kontinens legnagyobb magán- és közgyűjteményeiből érkeztek főművek. Ezen a tárlaton megtekinthető például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Galleryből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a San Nicolás de Bari-templomból és a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött Krisztus feltámadása oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el Toledo városát.
A kiállítás február 19-ig látogatható.
André Kertész: Cirkusz. André Kertész sosem látott képei // Mai Manó Ház, Paperlab Galéria, Budapest
A kiállítás anyagát azok a fotók adják, amelyeket André Kertész Zsilák György artistának ajándékozott. A barátságuk akkor kezdődött, amikor Zsilák 1964-ben megérkezett az USA-ba, hogy zsonglőrmutatványaival elkápráztassa az amerikai közönséget. New York utcáin sétálva véletlenül találkoztak össze, a kezdeti szimpátia később barátsággá nőtte ki magát. A kiállításon nemcsak cirkuszi fotók szerepelnek, hanem különféle képeslapok és egyéb André Kertész-felvételek, ám mind olyanok, amelyeket még sosem láthatott a nagyközönség. A Zsilák György magántulajdonában szereplő anyagból a két művész barátsága is kibontakozik.
A kiállítás november 27-ig látogatható.
Kontempláció // MANK Galéria, Szentendre
Az intézmény évek óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a nagy múltú szentendrei régi művésztelep kertjében működő kiállítótér rendszeresen megmutatkozási lehetőséget biztosítson alkotóközösségek számára. Ezúttal az immár több mint tíz éve a felvidéki Somorján működő, kulturálisan sokszínű művésztelep alkotásaiból látható áttekintő jellegű válogatás.
A november 19-ig a MANK Galériában látható tárlatról itt írtunk.
Új közvetítések // Modem, Debrecen
Nagyon friss és lendületes a Modem új kiállítása, amelyen az Y generáció legismertebb alkotóinak munkáiból látható egy páratlan válogatás. A művek a digitális korban megváltozott képalkotás és befogadás problematikájára adott reflexiók, azonban a művészek nem direkt állításokat tesznek, inkább a saját művészi kifejezésmódjuk segítségével rámutatnak a jelenség egy-egy aspektusára. Bár a tárlaton szereplő tizenkét alkotó és egy négytagú művészkollektíva kiindulópontja megegyezik, az is jól látszik, hogy igen különbözően közelítenek a kérdéshez. A tematikai és konceptuális sokféleség pedig jelzi, hogy tevékenységük túlmutat a jelenség puszta kimutatásán. Műveik nem csupán a Zeitgeist dokumentumai, ugyanis erősen személyesek, egyéni tapasztalatokról számolnak be.
A január 22-ig látható kiállításról itt írtunk bővebben.
Kisebb világok // Ludwig Múzeum, Budapest
A dioráma műfajának lehetséges kortárs megközelítéseit vizsgálja a Ludwig Múzeum új kiállítása, ami szintén egy üde színfolt a tárlatok között. Egyrészt mert nagyon sokféle szempontot hoz be a babaházaktól kezdve az egzotikus világokon át egészen a virtuális valóságig. Ugyanakkor nagy érdeme az is, hogy a tárlaton nagyon sok harmincas alkotó munkája szerepel, akik friss szemmel és izgalmas módon közelítenek a témához. Ez most tényleg olyan kiállítás, ami kíváncsiságot ébreszt a látogatóban, feltölti, felpezsdíti és továbbgondolásra ösztönzi. Kihagyhatatlan!
A kiállításról, ami január 15-ig látogatható, itt írtunk bővebben.
Örökség // Esterházy-kastély, Fertőd
Közel 50 művész 108 alkotása az örökség gondolatát járja körül az Esterházy Galériában nyílt kiállításon. A munkák koherens egészet alkotnak, az anyagból a közös gyökerekből táplálkozó, mégis sokszínű, lokális jegyekkel rendelkező gondolkodásmód rajzolódik ki. A tárlat az örökség tematikájának egyes aspektusaiba kínál betekintést – a művészeti tradíciótól kezdve az emberiség természethez való viszonyán keresztül a nagyobb ívű, társadalmi kérdésekig bezárólag.
A kiállításról itt adtunk hírt.
Dezső Tamás: Hipotézis: Levél minden // Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest
Életünket az állandó változás határozza meg: jelen helyzetünk mindig csak pillanatnyi. Ezért is adódik a kérdés: miből is áll tulajdonképpen az identitásunk? Mi az, ami állandó bennünk? Dezső ennek a kérdésnek a megválaszolásához az ember metaforáját a növényekben találja meg, amelyek ugyanolyan molekulákból és struktúrákból épülnek fel, mint az ember. Minden növénynek megvan a maga identitása, és egy növényfaj akár egy-egy apró része alapján is azonosítható. Mégsem létezik két egyforma példány, még akkor sem, ha ugyanahhoz a fajhoz tartoznak.
A kiállítás december 23-ig látogatható, a művésszel készült interjúnk itt olvasható.
Szilvitzky Margit: Dobozképek // acb Attachment, Budapest
Szilvitzky Margit életművében hangsúlyos elemet jelentenek a hajtogatott munkák: a kilencvenes évek közepétől hozta létre azokat a dobozképeit, amelyek a kihajtás gesztusán keresztül a konstruktivizmusra és azzal rokon festészeti tendenciákra, valamint a minimal art műfajaira egyaránt reflektálnak. Ugyan Szilvitzky neve elsősorban a hetvenes években fénykorát élő kísérleti textilművészettel forrt össze, festészeti munkássága, valamint az alkotói pályáját végigkísérő, papíralapú művek is az életmű szerves részét képezik. A kiállítás az alkotó kilencvenes és kétezres években készült papírmunkáiból, illetve festményeiből mutat be egy válogatást.
A kiállítás december 9-ig látogatható.
Gombócból is sok – a szegedi Kövér Béla Bábszínház tárlata // Zsolnay-negyed, Pécs
Az alapító Kövér Béla nevét viselő szegedi bábszínház tavaly ünnepelte 75. születésnapját, ami, lássuk be, gombócból is sok. Ennyi év alatt számtalan izgalmas kalandban volt része a dél-alföldi bábos társulatnak. Legújabb kalandjuk ez a bemutatkozó kiállítás Pécs városában. A tárlat rendezői régi bábok, korabeli díszletek, plakátok, fényképek segítségével szeretnék bemutatni ennek a világnak a szépségeit. A fő célközönséget a bábozás iránt leginkább fogékony réteg, a gyermekek jelentik. Azonban a felnőttekre is várnak kalandok itt, hiszen rácsodálkozhatnak a régi idők bábjaira.
A kiállítás, amely Kövér Bélának is emléket állít, december 31-ig látogatható.
Gáti György: Positive // Faur Zsófi Galéria, Budapest
Gáti majd ötven évet felölelő pályafutása során kiemelkedő fotográfiai, kurátori, lemezborító-készítési és zenei teljesítményeket ért el, így nem túlzás Gáti Györgyöt összművészként emlegetni. Legújabb önálló kiállítása kapcsán azonban a filozófus és krónikás szavak is joggal ötlenek észbe a budapesti és szentendrei művész jellemzésére. A Faur Zsófi Galériában bemutatott, két évtized fotóiból merítő válogatás a kiállítótér több szintjét tölti meg 23 képpel és négy videómunkával. Fő motívuma az alkotó lencséjén át megelevenedő, szürke hétköznapokban talált valóság komplex narratívája, amely elbizonytalanítja a befogadót az ismerős és az ismeretlen, a reális és az irreális különbségeit illetően. A tárlat címadása is ezért lényeges, hisz a pozitív művészi látásmód fontosságára utal.
Márton Enikő: Berlin felett a kék // Resident Art Galéria, Budapest
Márton Enikő a Keserü Ilona kolorista festészete által meghatározott pécsi képzőművészeti hagyomány hiteles képviselője és folytatója, aki egyedi látásmódjával ezt a színközpontú festészetet egy sajátos, táji-téri absztrakció dinamikusan alakuló formáin keresztül újítja meg. A festményeken harsány színek, finom tónusátmenetek szervezik a haptikus formákat, amelyek táji elemeket idéznek. Azonban ezek nem valós, inkább képzeletbeli tájak, amelyek immanens törvényszerűségeknek engedelmeskednek. Éppen ezért virtuális terekként is felfoghatók, amelyek a monitorok fényeit, ragyogó színeit felhasználva pszichedelikus látomásokká állnak össze.
A kiállítás december 8-ig látogatható.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
