Egy újságíró és egy balerina hetedik gyermekeként jött a világra Pesterzsébeten. Tizenhét évesen otthagyta az Est-lapokat, ahol illusztrátorként dolgozott, és egy apróhirdetésre jelentkezve Párizsba ment kirakatrendezőnek. A hirdetéssel azonban becsapták, csak címfestőként kapott munkát, s egy év múlva haza is tért. Bortnyik Sándor grafikusiskolájában lett asszisztens, itt kötött barátságot a magyar filmgyártás olyan későbbi kiemelkedő alakjaival, mint Macskássy Gyula, Kassowitz Félix és Pál György, aki George Pal néven lett Oscar-díjas rendező. Együtt hozták létre a Nagymező utcai rajzfilmstúdiót, ahol az életből ellesett mozgásokat rajzolták fázissorozatokban.

Halas 1936-ban egy kisfilm gyártására utazott Angliába, ott ragadt, s grafikus tervezőként helyezkedett el.

Életében fordulatot hozott, amikor megismerkedett Breuer Marcell-lel és Moholy-Nagy Lászlóval, rajtuk keresztül pedig a Bauhaus-mozgalommal.

Egy Liszt Ferenc gyermekkorát bemutató kisfilm készítése során találkozott a rajzoló Joy Batchelorral, akivel munka-, később házastársak is lettek. Az általuk 1940-ben alapított Batchelor–Halas stúdiót az angol rajzfilm megteremtőjeként, Walt Disneyhez mérhető nagyságként tartják számon a filmtörténetben. Fénykorában ez volt a legnagyobb rajzfilmstúdió Európában, amely rajzfilmeket, tévésorozatokat, reklámokat és kísérleti jellegű műveket egyaránt gyártott. A második világháború idején hetven antifasiszta, oktató és nevelő propagandafilmet, illetve a kormány intézkedéseit magyarázó rövidfilmet készítettek, főszerepben a külön erre a célra teremtett suta kis figurával.

Az áttörést az Orwell Állatfarmjából készült 1954-es rajzfilm hozta meg.

Az első, egész estet betöltő európai animációs filmhez száz rajzoló 250 ezer rajzot és 1800 hátteret készített. Az alkotás Angliában az év legjobb filmje lett, s a kritikusok elismerték, hogy a rajzfilm nem csak gyermekek szórakoztatására alkalmas.

Halas 1963-ban készítette Autománia 2000 című alkotását, amelyet első brit animációs filmként jelöltek Oscar-díjra, s elnyerte a locarnói filmfesztivál díját.

Az ő nevéhez fűződött 1951-ben az első európai sztereó rajzfilm A bagoly és a cica címmel, miként az első bábfilm (Szobor a hajó orrán) és 1981-ben a Dilemma, az Európában első, a világon másodikként teljes egészében komputeranimációval készült film is, amelyet Kass János a hetvenes évek elején plasztikból készített Fejek című sorozata ihletett. Az alkotást a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rövidfilm díjára jelölték. Halas maga a számítógépet csak eszköznek tartotta, úgy vélte, hogy a rajzfilmhez elsősorban az emberi fantázia és ügyesség szükséges.

John Halas a pályafutása alatt 2500 animációs film munkálataiban vett részt, a témában tizenkét könyvet írt.

Egyik legnagyobb vállalkozása a Nagy mesterek című dokumentumfilm-sorozat volt, amely a legkiemelkedőbb festők, köztük Leonardo, Botticelli, Toulouse-Lautrec életét és munkásságát mutatta be. Állandóan foglalkoztatták az újdonságok, kísérletezett a holográfiával, a háromdimenziós rendszerekkel és a sokszorosított rajzokkal is. Egyszer Picassót is megpróbálta rábírni egy animációs film készítésére, de amikor a spanyol zseni meghallotta, hogy ezer fontért ötezer rajzot kellene készítenie, egyszerűen kidobta Halast.

A világ egyik legjelentősebb animációs filmese élete végéig akcentus nélkül beszélt magyarul.

Ösztöndíjasa, illetve utolsó asszisztense M. Tóth Géza volt, akinek Maestro című alkotását 2007-ben a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjára jelölték.

Halas élete alkonyán többször vett részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon kiállításával, illetve a kecskeméti animációs filmfesztiválon, s szerette volna az alföldi várost a rajzfilm Hollywoodjaként látni. 1960-ban alapítója, tíz évig elnöke, majd haláláig díszelnöke volt a Nemzetközi Animációsfilm Szövetségnek (ASIFA). 1987-ben a BBC-nek is készített egy dokumentumfilm-sorozatot Masters of Animation (Az animáció mesterei) címmel, amely a világ legjobb rajzfilmkészítőinek munkásságát mutatta be.

A háromszoros BAFTA-díjas filmrendező 1972-ben megkapta a Brit Birodalmi Rend (OBE) tagja kitüntetést, 1985-ben az animációs filmeket jutalmazó Anny-díjat vehetett át Hollywoodban a nemzetközi szakma elismerése jeléül. A következő évben a Zágrábi Nemzetközi Rajzfilm Fesztivál életműdíjával tüntették ki, 1992-ben a Pro Cultura Hungarica kitüntetéssel ismerték el.

A britek által Európa Walt Disneyjeként tisztelt John Halas 1995. január 20-án hunyt el Londonban.

Nyitókép: John Halas 1982-ben Budapesten. Fotó: MTI/Fényes Tamás