Tövisházi Ambrus zeneszerző Tariska Szabolcs Artisjus-díjas szövegíróval együtt hét évvel ezelőtt kezdett el dalokat írni a Kossuth-díjas színművésznek. Közös munkájuk gyümölcse a Pálmaszív, a tíz új szerzeményt felsorakoztató Kulka János-album. Az október 7-én megjelenő zenei anyag különlegessége, hogy minden egyes felvételhez külön videóetűd készült, melyek közül az első már látható.  

A most megjelenő Sorskereső – akárcsak a további videók – szakít a klipes hagyománnyal, egyik etűdben sincs szájszinkron. A színész az arcjátékéval, a szemével, a mozdulataival és az erős jelenlétével meséli el a dal történetét.  

„A Sorskeresőt 2015-ben írtuk, az első migrációs krízis idején. Akkoriban a Zenészek a menekültekért nevű csoporthoz csatlakoztam. Egy héten át segédkeztem egy raktárban, ahova folyamatosan érkeztek külföldről a segélyszállítmányok. Olyan érzésünk volt nekünk, ott pakolászóknak, hogy nagymértékben a mi tempónkon múlik a 10 fokos őszi esőben, a röszkei réten ragadt szerencsétlen emberek éjszakája. Ekkortájt volt a Keleti pályaudvaron a vonatforgalom leállása, a gyalogosok vándorlása az autópályán, a furgonok raktereiben bekövetkezett, fulladásos tragédiák. Sok gyermek is volt az útra keltek között, innen ered a gyerekdal jellegű formanyelv, mintha az ő szemszögükből látnánk a borzalmakat. A történelem úgy hozta, hogy az orosz–ukrán háború ismét aktuálissá tette az egészet. Videóetűdünkben János egy katonai terepasztalt szemlél” – osztotta meg gondolatait a szövegíró, Tariska Szabolcs.

„A korábban említett, müpás koncert előtt a felvételekkel egy zongorakísérettel felvett, rossz minőségű, próbatermi demóig jutottunk el. Egy külföldi hangmérnök segítségével Ambrus lefejtette az éneksávot a zongoráról, így a végleges verzióban meg tudtuk tartani a refrén énekfelvételét. A verzéket az utóbbi egy évben énekelte újra János” – tette hozzá.

Az albummegjelenésról további infók itt.

Nyitókép forrása: Magneoton