xantus_exp_foto02_h750.jpg

A budapesti állatkert első igazgatója ihlette volna Old Shatterhand alakját?

Százharminc éve, 1894. december 13-án hunyt el Xántus János néprajzkutató, akadémikus, a fővárosi állatkert első igazgatója, a néprajzi múzeum gyűjteményének megalapozója, akiről a legenda szerint Karl May Old Shatterhand alakját mintázta.

A Somogy vármegyei Csokonyán született 1825. október 5-én. Görög felmenői a 15. században telepedtek le Erdélyben, majd a Székelyföldről a Dunántúlra költöztek át. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi család Somogy vármegyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-tól Somogy vármegye főügyésze volt. János a gimnázium első évét a győri bencéseknél végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi stúdiumait Pécsett abszolválta, majd 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőrnek állt, harcolt a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, a világosi fegyverletétel után büntetésként a császári hadseregbe sorozták, ahonnan az első adandó alkalommal megszökött. 1850-ben Londonba ment, de kilátástalan helyzete másfél év után tovább űzte Amerikába.

A „korlátlan lehetőségek hazájában” változatos életet élt, számos megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, kubikos.

A hadsereg egyik nyugaton portyázó alakulatában szolgálva jutott el a Sziklás-hegységen túlra, később részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. John Xantus de Vesey néven Amerikában vált elismert természetrajzi gyűjtővé.

Családja 1856 elején Csokonyáról Győrbe költözött, ezért Xántus Amerikából ide küldte leveleit. Ezeket Prépost István hírlapíró – a szerző jóváhagyásával – kötetbe foglalta, és 1858 nyarán Levelek Éjszakamerikából címmel Pesten kiadta. 1858 őszére elkészült az Utazás Kalifornia déli részeiben című művének kézirata is, amely 1860 elején hagyta el a nyomdát. Műveinek Karl May (avagy May Károly) is lelkes olvasója volt, és a legenda szerint a német író levélben kérte Xántust, hogy róla mintázhassa Old Shatterhandot, Winnetou sápadtarcú barátját.

A győri Xántus János Múzeum őrzi azt a Henry karabélyt, melynek ezüstözött zárborító lemezébe a John Xantus nevet vésték, de gyártási jelzés nem található rajta.

A regényben Old Shatterhand a készítőtől, Mr. Henrytől kapta a fegyver első példányát, úgyhogy nem zárható ki, hogy a karabély prototípusáról van szó. Az előagytáras ismétlőfegyvert a déliek „átkozott jenki puskának” hívták, mert „csak vasárnap töltötték meg, és egész héten lőttek vele”.

Xántust publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta. Az önkényuralom enyhülése után, nemzeti hősnek kijáró tisztelettől övezve 1861-ben érkezett vissza Győrbe, ahol a vármegye a törvényhatósági bizottság tiszteletbeli tagjává választotta. A Győri Közlönyben megjelentek nyugat-mexikói utazásairól írott levelei.

1862-ben ismét New Yorkba utazott. Útjának egyes állomásairól színes tudósításokat küldött a győri lap számára Levelek külföldről címmel. 1862 decemberében kinevezték amerikai konzulnak Mexikó egyik kikötővárosába, Manzanillóba; állásából 1863 júliusában felmentették, ezután hajóbiztosítási ügynökként tevékenykedett.

Ekkor vette kézhez Rómer Flóris levelét, melyből megtudta, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének, így 1864-ben hazatért.

Megromlott egészsége miatt Ótátrafüredre utazott gyógykezelésre, majd erdélyi körútján meglátogatta rokonait. Megírta A magyarországi gőzhajózás érdekében című értekezését, mely a Győri Közlönyben jelent meg négy részben. Barátaival egy új kaszinó létrehozásán fáradozott, és Győri Lapok címmel újságalapítás gondolata is foglalkoztatta, de a városi hatóság egyiket sem támogatta.

1865 őszén Pestre költözött, s 1866-ban kinevezték az állatkert (ma Fővárosi Állat- és Növénykert) első igazgatójának. 1868 végén Eötvös József kultuszminiszter támogatásával kelet-ázsiai gyűjtőútra indult, hazatérése után gazdag természettani és néprajzi anyaggal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét. 1872. március 5-én a Nemzeti Múzeum Ethnographiai (néprajzi) Osztálya igazgatóőrének nevezték ki, ennek emlékére ünnepeljük 2003 óta március 5-én a Néprajzi Múzeum napját.

Xántus alapító tagja, később alelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak.

Munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a geográfia. Kiemelkedő szerepet játszott nemcsak a Néprajzi, hanem az Iparművészeti, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum létrejöttében.

Xántus János elborult elmével, 1894. december 13-án hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temetőben (Fiumei Úti Sírkertben) helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla, ma a város állatkertje is nevét viseli. Növény- és állatfajok tudományos elnevezésével is emléket állítottak neki. 2000 óta a nevét viselő budapesti két tanítási nyelvű gimnázium előtt áll mellszobra. 2024-ben Bangkokban a Budapestről elnevezett sétányon avattak emlékművet tiszteletére.

Ez is érdekelheti

A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula

Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő

Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.