Régészet, történelem
Hozzáférhetővé vált a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült, hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa.
Kína első állami igazgatás alatt álló felsőoktatási intézményének romjait tárták fel a kelet-kínai Santung tartományban. Az időszámítás előtt 374-ben épült Csihszia akadémia kutatóintézetként és agytrösztként is működött.
Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben. Az ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul Isten egyik ószövetségi megnevezése, a Jahve.
Megtalálták Ernest Shackleton angol sarkkutató több mint száz éve az antarktiszi Weddell-tengeren elsüllyedt, Endurance nevű hajójának roncsait.
Középkori oltár nyomára bukkantak a Szent Sír-templom helyreállítási munkálatai során Jeruzsálemben.
Az andalúziai Osuna városában egy 2500 éves pun nekropolisz romjaira bukkantak.
Palotákkal, piramisokkal és piacterekkel teli ősi maja város romjait fedezték fel régészek a mexikói Mérida város közelében.
Irakban egy több mint háromezer éves, akkor a Tigris folyó partján fekvő város maradványait tárták fel német és kurd régészek.
Búvárok megtalálták az 1682-ben Norfolk partjainál elsüllyedt brit Gloucester hadihajó roncsát.
Megtalálták az első világháborúban Albánia partjainál elsüllyesztett olasz Principe Umberto hadihajó roncsát.
1200 éve épült mecset és palota maradványaira leltek Izrael déli részén, a Negev sivatagban.
Nagy kiterjedésű, római kori szarmata település nyomaira bukkantak Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai.
Egy Szent István király által 1019-ben alapított bencés monostor maradványait tárták fel Zalavár-Várszigeten.
Horvát régészek egy több mint kétezer éves római hajó roncsaira bukkantak a már feltárt, Zadar közelében fekvő Barbir antik kikötő közelében.
Az eddigi legrégebbi, kétezer éves baszk nyelvű írásos emléket találták meg Észak-Spanyolországban, a kezet formázó bronzlap, valószínűleg rituális tárgy 40 írásjelből álló feliratának eső szava: jószerencse.
Huszonnégy kiváló állapotban fennmaradt nagyobb bronzszoborra, szobrocskákra és rengeteg pénzérmére bukkantak egy római kori termálfürdő romjai alatt Toscanában.
Tudósok egy Erdélyben talált aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus.
Izrael déli részén egy elefántcsont fésűn a kánaáni nyelvű „Segítsen ez az eszköz kiirtani a tetveket a hajból és a szakállból” feliratra bukkantak.
Orvostudomány
Az Egyesült Államokban elvégzett műtét során a világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet.
Egy ausztrál kutatás megállapította, hogy a Covid–19-et okozó vírus rövid időszakokra képes felgyorsítani evolúciós ütemét, és más vírusoknál sebesebben hoz létre variánsokat.
Egy nemzetközi kutatócsoport a gamma oszcilláció elnevezésű agyi ritmus újabb funkcióját fedezte fel: agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. A felfedezés közelebb vihet az agyi zavarok gyógyításához.
Kínai tudósok olyan okos kontaktlencsét fejlesztettek ki, amely automatikusan adagolja a gyógyszert a vakságot okozó glaukóma, azaz a zöldhályog kezelésére.
Egy cambridge-i kutatás szerint az időskorral bekövetkező hanyatlás oka a vérképzésért felelős őssejtek mutációiban keresendő.
Az Egyesült Államokban a negyedik, eddig legidősebb HIV-pácienst sikerült teljesen meggyógyítani őssejt-átültetéssel.
Kimutatták, hogy a guanilátmegkötő fehérjék képesek közvetlenül megkötni és elpusztítani bizonyos baktériumtípusokat, a kutatók reményei szerint e fehérjéket már meglévő antibiotikumokkal kombinálva felhasználhatják bizonyos fertőző betegségek kezelésére.
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói elsőként írták le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét, és tárták fel e kapcsolatnak az agy fejlődése során betöltött szerepét.
Az Alzheimer-kór kezelésének új korszakát jelentheti az az ellenanyag-terápia, amely eltávolítja az agysejtek pusztulásához vezető béta-amiloid nevű fehérje lerakódásait.
Paleontológia
Több ezer miocén kori állat és növény, köztük eddig ismeretlen fajok megkövesedett maradványait találták meg Ausztráliában.
A világ legkorábbról fennmaradt, mintegy 1600 millió éve élt virágbimbójának megkövesedett maradványaira bukkantak Kínában.
A mai polipok eddig ismert legősibb, már a dinoszauruszok kora előtt is élő tízkarú rokonának maradványait fedezték fel Kanadában.
Repülő őshüllők új faját fedeztek fel az Andokban. A kilencméteres Halálsárkány (Thanatosdrakon amaru) 86 millió éve, a kréta korban élt.
Sir David Attenborough brit természettudósról nevezték el egy Angliában talált, 560 millió éves élőlény kövületét – az Auroralumina attenboroughii a kutatók szerint az eddig ismert legkorábbi ragadozó állat.
Három borostyánba zárt, a tudomány számára teljesen új, 85 millió éves darázsfajt fedeztek fel az ELTE kutatói Ajka közelében.
Afrika eddig ismert legrégibb dinoszauruszát találták meg Zimbabwéban, a Mbiresaurus raathi 230 millió évvel ezelőtt élt.
Régészeti antropológia
Egy dél-franciaországi barlangban a modern ember 54 ezer évvel ezelőtti nyomaira bukkantak, ami azt jelenti, hogy a Homo sapiens tízezer évvel korábban jelent meg Európában, mint eddig feltételezték.
Izraelben 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosítottak, ezek alapján valószínűsíthető, hogy legalább két hullámban zajlott a kirajzás Afrikából Eurázsia irányába.
Egy laoszi barlangban a gyenyiszovai ember maradványára bukkantak, ez az első bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens közös őse Délkelet-Ázsiában is élt.
A kelet-afrikai Australopithecus-leletekkel egyidős, 3,4-3,6 millió éves fosszíliákat találtak egy dél-afrikai barlangban, a felfedezés cáfolja azt a sokáig uralkodó elképzelést, miszerint a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja.
Egy grúziai ásatáson egy 1,8 millió éve élt korai emberfaj fogát találták meg, megerősítve a feltételezést, hogy a régió volt az egyik legkorábbi európai ősi emberi közösségek otthona.
Kéziratok, nyomtatványok, térképek
Átadták Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját az Országos Széchényi Könyvtárban.
Egy évszázad után került elő Charlotte Brontë 13 évesen írt 15 oldalas, miniatűr verseskötete, amely az angol írónő tíz soha nem publikált költeményét tartalmazza.
A Freising-kéziratok után a második legrégebbi ismert szlovén nyelvű feljegyzést találták meg, a 12. századi Heiligenkreuz-kéziratban korai szlovén nyelven írták a számokat egytől tízig.
Elkészült a világ leghosszabb, egyetlen kötetbe foglalt könyve. A One Piece című, limitált kiadásban készült, 21 450 oldalas manga inkább tekinthető műalkotásnak, mivel nem lehet olvasni.
Gépi kézírás-felismerés segítségével készült el a Magyar Nemzeti Levéltár legnagyobb, az 1828. évi országos összeírást feldolgozó adatbázisa, amely családtörténet-kutatási szempontból kivételesen értékes forrás.
Sikerült megfejteni azokat a kódolt leveleket, amelyeket V. Károly spanyol király, német-római császár 1547-ben írt párizsi nagykövetének birodalma helyzetéről, politikai és katonai terveiről.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus eddig ismeretlen előadásairól készült jegyzetek kerültek elő Németországban; a több mint négyezer, kézzel írt oldalra München és Freising érsekségének könyvtárában találtak rá.
Csillagászat, űrkutatás
Az eddigi legnagyobb távolságban, 12,9 milliárd fényévnyire észlelt csillagot a Hubble űrteleszkóp, az égitest az Earendel nevet kapta. Áprilisban a legkorábbi és legtávolabbi csillagrendszert fedezhették fel: a 13,5 milliárd fényévnyire lévő, HD1-nek elnevezett galaxis 300 millió évvel azután jött létre, hogy az ősrobbanás következményeként kifejlődött a világegyetem.
Olyan kialakulóban lévő óriás gázbolygót fedeztek fel ausztrál tudósok, amely ellentmond a korábbi elméletnek, ugyanis az AB Aurigae gazdacsillagától nagy távolságra kering.
Négy újonnan kialakult barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti átmeneti égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
A NASA kiadta a 2021 decemberében felbocsátott új űrteleszkóp, a James Webb első felvételeit, amelyek távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatják be. A James Webb forradalmasíthatja a kozmoszról alkotott ismereteinket, mivel részletes infravörös képeket készít az univerzumról.
Sikeresnek bizonyult az első bolygóvédelmi teszt, amelynek során a NASA DART nevű űrszondája szeptemberben szándékosan nekiütközött a Dimorphos aszteroidának, és letérítette a pályájáról.
Felfedezték az eddigi ismereteink szerint a Földhöz legközelebb, 1600 fényévre található fekete lyukat.
Földrajz
Ausztrál kutatók egy több kilométeres mélységben húzódó jeges kanyont fedeztek fel az Antarktisz keleti felén, a Vanderford-gleccser alatt.
A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói szerint a Föld belseje a földmag és a földköpeny közti réteget alkotó bridgmanit fokozott hővezető képessége miatt valószínűleg sokkal gyorsabban hűl, mint azt korábban feltételezték.
Újabb mérések szerint a véltnél is mélyebb, legalább 450 méteres a világ eddig ismert legmélyebb édesvízi barlangja a kelet-csehországi Hranicei szakadékban.
Fizika, kémia
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó lapos, korongszerű gázfelhőkben – azaz egy kétdimenziós környezetben – található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással.
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása közben lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.
Egy nemzetközi kutatócsoport a debreceni ATOMKI kutatóinak közreműködésével kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag, a tetraneutron létezését.
Három új egzotikus részecskét – egy új pentakvarkot és egy tetrakvark-párt – sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben.
Matematika, számítógép-tudomány
Magyar kutatók új matematikai módszert dolgoztak ki, amely unikornisvadász, azaz anomáliadetekciós algoritmusokkal, az adatsorok újszerű elemzésével segíthet előre jelezni váratlan eseményeket.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálva hozzájárultak ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveletek és kvantuminformatikai rendszerek valósulhassanak meg kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely a mesterséges intelligencia és a nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi.
Biológia
Felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, amely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén.
A világ legnagyobb baktériumát fedezték fel egy karibi mangrovemocsárban. A vékony fehér szálnak tűnő Thiomargarita magnifica baktérium körülbelül akkora, mint egy emberi szempilla.
Egy kihaltnak hitt óriásteknős, a Chelonoidis phantasticus faj élő egyedére bukkantak a Galápagos-szigeteken.
Ősi, ritka fákból álló erdőt fedeztek fel a kínai Csianghszi tartományban. A tiszafák nemzetségébe tartozó Taxus mairei egyes példányai 1200 évesek.
Nemzetközi együttműködés keretében térképezték fel a gombák és az állatok evolúciós útját egy, az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével.
Genetika
Egy kínai kutatás szerint az ujjlenyomat formáját nem a bőrért, hanem a végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg, ez segíthet megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot.
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók. Eredményeik szerint a melanomában, a bőrrák egy súlyos formájában szenvedő emberek számos génben osztoznak az autoimmunbetegségben szenvedőkkel.
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.
Egérőssejtek genetikai programját stimulálva alkottak „szintetikus embriót” izraeli tudósok.
Nyitókép: a James Webb űrtávcső egyik első felvétele a Carina csillagködben elhelyezkedő NGC 3324 fiatal csillagkeletkezési régió széléről. Forrás: NASA/ESA/CSA/STScI
