Őstörténeti korszakváltást jelentő, 350 ezer éves koptatókövet találtak Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja.

Az emberi evolúció fordulópontját jelzi a Haifa
mellett, a Karmel-hegy Tabun nevű barlangjában talált lapos koptatókő. Tanulmányozásából
kiderült, hogy az eddig gondoltnál már sokkal hamarabb kifinomult szerszámokat
használtak az anyagok koptatásához, csiszolásához, ezzel korábban megjelent a
kifinomult szerszámhasználat.

A kövön talált anyagok elemzése alapján nem az
elejtett állatok feldarabolására használták, hanem a lágy belső részeknél,
esetleg az állati bőrök koptatására szolgált a kődarab a Haifai Egyetem
régészeti intézetének kutatói szerint.

Eddig úgy vélték, csak jóval később, mintegy 200 ezer
évvel ezelőtt jelent meg a modern emberré fejlődés során a csiszolás, a súrolás
(kaparás), valamint a koptatás az ehhez szükséges eszközökkel. Ezt az időpontot
az Afrikában és Európában talált koptatókövek alapján határozták meg.

A nyíl- és lándzsahegyeket, s az éles oldalú
pattintott kőszerszámokat – főként a kovakőből készítetteket – könnyű
felismerni formájukról. A koptató- és csiszolóköveket viszont nagyon nehéz
fellelni és azonosítani, mert külsőleg olyanok, mint más kövek.

A Tabun-barlangban talált követ viszont kiemelkedő
helyzetben helyezték el, és ebből eleve arra következtettek, hogy eszközként
szolgálhatott, amit mikroszkópos felhasználási-kopási elemzése is igazolt.

A koptatás tudománya és eszközei jelentős lépést
jelentettek a korai emberelődök számára. Többek közt azért is, mert az elejtett
vadak bundája megnyúzásuk után jóval kényelmesebben volt viselhető, ha a bőrből
kikoptatták a szerves maradványokat és megpuhították, így jobban illeszkedett
testükre.

 A korai
kőkorszakban általában függőleges mozgásokra: ütésre, kalapálásra használták a
kezdetleges kőszerszámokat, vagy éles szegélyek kiképzésével vágásra.

A csiszolás és dörzsölés vízszintes munkájának megjelenése azért is jelentős mérföldkő az emberi viselkedésben és az evolúcióban – amelyet a lelet alapján az izraeli kutatók legalább 350 ezer évvel ezelőttre datálnak –, mert előrevetíti a gabona őrlésének sokkal későbbi munkafolyamatát is. Izraelben tízezer évvel ezelőttről találták a gabonaőrlésre utaló legkorábbi maradványokat.

Fotó forrása: haaretz.com