5+1 érdekesség, amit nem tudtál a huszárokról – vagy mégis?
Ma már leginkább ünnepségekről ismerős – pedig a huszár valaha Európa egyik legsokoldalúbb és legkeresettebb katonája volt. Miért lett világsikerű magyar „brand” a huszár, és milyen történeteket hordoz ma?
1. A huszár: magyar exportcikk 34 országban
A huszár eredetileg magyar könnyűlovas katona volt, de a 18. században igazi világkarriert futott be.
A Rákóczi-szabadságharc leverése után sok kuruc vitéz Franciaországba emigrált, és ott szervezett huszáregységeket. A leghíresebb közülük Bercsényi László, aki a legmagasabb katonai rangig emelkedett, ráadásul ütőképes francia huszárságot épített – innen terjedt tovább a modell.
Európa 34 országa állított fel huszáralakulatokat magyar mintára, sokszor magyar tisztek kiképzésével. De még mexikóban is felbukkantak a huszárok - lényegében egy korabeli franchise lett: magyar know-how lóháton.
2. Kommandós akció szánkóval? Igen!
A napóleoni háborúk egyik legmerészebb vállalkozása Meskó József nevéhez kötődik.
Az Alpokban, a Mont Cenis-hágónál olyan francia állások álltak, amelyeket bevehetetlennek hittek – annyira, hogy az utakat sem őrizték komolyan. Meskó szánkókat és mászókampókat készíttetett, emberei 36 órán át másztak felfelé a havas hegyoldalon, szánkón húzva a felszerelést. Amikor felértek, a franciák szó szerint sokkot kaptak: egyszerűen nem tartották lehetségesnek, hogy onnan érkezzen támadás.
A huszárok elfoglalták az állást, a hőstett európai sajtóvisszhangot kapott, Meskó pedig megkapta a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét. Mai szemmel: speciális kommandós művelet – csak szánkóval és karddal.
3. A legidősebb zászlótartónk
Egy huszárezred zászlója nem dísz volt, hanem az alakulat lelke. Pap szentelte fel, zászlókeresztanya kötött rá szalagot, és a katonák számára a becsület szimbóluma lett.
A zászlótartókat a legkiválóbb altisztek közül választották. Az ellenség zászlaját megszerezni óriási dicsőség, a sajátot elveszíteni mély szégyen volt.
A talán leghíresebb zászlótartó Skultéty László. Egy ezredszemle alkalmával I. Ferenc császárnak feltűnt az akkor már 74 éves zászlótartó. Elő akarta léptetni tisztté és könnyebb feladatokat ajánlott neki, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni.
93 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el.
4. A jó ló ritkább mint a jó katona?
A huszár és a lova viszonyát nem romantikus túlzásnak, inkább kemény munkán alapuló szövetségnek érdemes tekinteni. Egy harci ló kiképzése nehéz és drága: meg kellett tanulnia tűrni az ágyúdörgést, a szablyacsattogást, a puskatüzet.
A napóleoni háborúk után sok helyen könnyebb volt katonát találni, mint jó lovat, annyira megcsappant az állomány – ez jól mutatja a ló értékét.
Az első világháború lövészárok-hadviselése idején a lovakat sokszor hátrébb, istállókban hagyták, míg a huszárok gyalog harcoltak. A visszaemlékezések szerint, amikor hosszabb idő után újra találkoztak, a katonák szó szerint ölelgették a lovukat a viszontlátás örömében. A ló nem csak „hadieszköz” volt, hanem bajtárs.
5. Nyelveket beszélő huszárok – 77 évesen franciául
Talán kevesen tudják, de a huszároknak elképesztően sokszínű képzésben volt részük - nemcsak katonai tantárgyakat tanultak, hanem táncot, zenét, grafikai ismereteket is. A huszárokról ritkábban jut eszünkbe a szótár, pedig a császári–királyi hadseregben természetes volt a többnyelvűség. A vezényleti nyelv német volt, de sok huszár beszélt magyarul, németül, latinul, gyakran szlovákul is.
Skultéty László ennek a jelenségnek az emblematikus alakja. A francia háborúk egyik pihenőidőszakában egyszerűen úgy döntött, ha már ott a nyelv és az alkalom, él vele és megtanult franciául. Ekkor volt 77 éves.
+1 A huszár mivoltára egy miniszterelnök is méltán büszke lehetett
A huszármúlt nemcsak katonai, hanem társadalmi rangot és megbecsülést is jelentett. Sőt tíz magyar miniszterelnök is szolgált élete során huszárként. De nem csak nálunk volt ez érdem: egykor Winston Churchill is huszártiszt volt — a legendás brit miniszterelnök haláláig büszkén viselte egykori huszárezredesi rangját.
Felkeltettük az érdeklődésed?
A huszárok világáról és a magyar könnyűlovasság több mint ötszáz éves történetéről még sok izgalmas kérdésről beszélgettünk Réfi Attila történésszel, a Huszártörténeti Kutatócsoport vezetőjével. Ő és csapata négy éven át dolgozott azon, hogy feltárja a huszárság elfeledett rétegeit: fiókok mélyén lappangó memoárok, újraértelmezett csaták, vagy épp egy majdnem száz évig élt altábornagy különleges életútja.
A Nemzeti Portrétár kiállítóhelye jelenleg egy igazán különleges tárlatot mutat be, a 12-es Nádor-huszárezred elfeledett portrégalériáját.
A sorozatot utoljára 1901-ben publikálták a Vasárnapi Ujságban. Az évszázados feledés után a Portrétár többéves munkájának és kitartásának köszönhetően a művek most újra láthatók, és 2026. február 28-ig tekinthetők meg a Bartók Béla úti kiállítótérben.
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu
