Modellként kezdte, aztán ő is szerzett egy Oscart a családi hagyományt követve – Anjelica Huston 75

Művészcsaládban született a kaliforniai Santa Monicában (egyes források szerint Los Angelesben). Édesanyja, Enrica Soma neves prímabalerina, nagyapja, Walter Huston színész, apja, John Huston rendező volt, utóbbiak mindketten 1948-ban, A Sierra Madre kincse című kalandfilmért kapták meg az Oscar-díjat. A filmvilág legrangosabb kitüntetésére apját tizenkét, nagyapját három alkalommal jelölték. Anjelica születésekor apja éppen dolgozott, Afrika királynője című filmjét forgatta Ugandában.

Az apai oldalról skót, walesi és ír felmenőkkel is rendelkező lány már kis korában olyan filmsztárok társaságát élvezhette, mint Marlon Brando vagy Peter OʼToole. Gyermekkora egy részét Írország délnyugati részén töltötte, ahol egy ideig házitanítója volt, majd zárdában tanult. Szülei válása után Londonban járt középiskolába.

Egy idő után kisebb színpadi szerepeket is kapott, majd jelentkezett Júlia szerepére Shakespeare tragédiájának Zeffirelli-féle feldolgozásában. Kamera elé mégsem az olasz rendező filmjében, hanem apja A Walk with Love and Death című kosztümös drámájában állt, 18 éves korában. Édesanyja nem sokkal később autóbaleset áldozata lett, ő pedig hazaköltözött a tengerentúlra, ahol modellként dolgozott.

Komolyabb színpadi tanulmányokba csak az 1980-as évek elején kezdett, első jelentősebb szerepét 1981-ben A postás mindig kétszer csenget című, nagy botrányt kavart alkotásban kapta. A férfi főszerepet alakító Jack Nicholsonhoz akkor már majdnem egy évtizedes kapcsolat fűzte, és később több filmben is dolgoztak együtt. Partnere útját 1990-ben adta ki, miután kiderült, hogy Nicholson megcsalta, és egy modelltől gyermeke születik.

a film nyolc jelöléséből ezt az egy díjat gyűjtötte be. Az Oscar-díjak történetében addig nem volt „háromgenerációs” család, azóta is csak a Coppola famíliának sikerült az a bravúr, hogy egy kitüntetett díjazott szülővel és nagyszülővel büszkélkedhessen. Apjával összesen öt filmben dolgoztak együtt, Anjelica szerepelt John Huston utolsó filmjében, az 1987-es A holtak című James Joyce-adaptációban is. Ugyanabban az évben Francis Ford Coppola is instruálta A fájdalom kövei című, a vietnámi háború idején játszódó drámában.

A színésznőt két egymást követő évben (1989, 1990) ismét Oscar-díjra jelölték: előbb az Ellenségek – egy szerelmi történet című holokausztdráma mellékszereplőjeként, majd főszereplőként a Stephen Frears rendezte Svindlerek című drámában. Utóbbiban agyafúrt csalót formált meg szőke parókában, ő maga ezt a filmjét kedveli a legjobban. Annak idején felajánlották neki a Tortúra című film főszerepét is, de nemet mondott a Svindlerek miatt. A helyébe lépő Kathy Bates Oscar-díjat kapott alakításáért. Sokoldalú tehetségét két alkalommal Woody Allen rendezésében is megcsillogtatta (Bűnök és vétkek, Rejtélyes manhattani haláleset).

a galád családról szóló sorozat több darabjában. A 2000-es években többször forgatott Wes Anderson rendezővel: közös munkáik között volt családi vígjáték (Tenenbaum, a háziátok), komédia (Édes vízi élet) és kalandfilm (Utazás Dardzsilingbe), a Kutyák szigete című animációhoz pedig hangját adta; legutóbb A Francia Kiadás című romantikus vígjátékban dolgoztak együtt (2021). 2002-ben játszott a Véres munka című thrillerben Clint Eastwood oldalán, aki rendezője is volt a filmnek.

Több tévésorozatban is szerepet vállalt, hat alkalommal jelölték a televíziós Oscarnak is nevezett Emmy-díjra, 2005-ben a Vasakaratú angyalok című alkotásért Golden Globe-díjjal tüntették ki. Az elmúlt évtizedben forgatott munkái közt van vígjáték (Trouble), thriller (John Wick: 3. felvonás – Parabellum), második világháborús filmdráma (Anyára várva) és akciófilm (Balerina) is. Egyik legutóbbi munkájaként Agatha Christie Éjféltájt című krimijéből készült miniszériában állt kamera elé (2025).

1996-ban a Bastard Out of Carolina, majd három évvel később az Agnes Browne című filmdrámát rendezte, utóbbinak egyik producere és főszereplője is volt. E munkáiért a cannes-i filmfesztivál díjára jelölték. Számos alkalommal kölcsönözte a hangját animációs filmekhez.

Huston 1992-ben férjhez ment Robert Graham mexikói szobrászhoz, akivel annak 2008 végén bekövetkezett haláláig élt együtt, férje egy rövid jelenetben feltűnt az Édes vízi élet című filmjében. A franciául kiválóan beszélő színésznő több filmfesztiválon volt a zsűri tagja. Számos alkalommal emelte fel szavát az emberi jogok érvényesüléséért, több önéletrajzi könyvet is jegyez, és ahogy nagyapjának és édesapjának, 2010 óta neki is csillaga van a hollywoodi Hírességek sétányán.