Több mint háromszáz műtárgyon keresztül mutatja be Magyarország és Horvátország kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatát Ars et virtus. Horvátország–Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége címmel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) péntektől látható, a zágrábi Galerija Klovicevi dvorival közösen rendezett kiállítása.
A horvát és a magyar történelem nagyon korán találkozott, amikor Zvonimir horvát király 1089-es halálakor I. László magyar királynak ajánlották fel a koronát – idézte fel a tárlat csütörtök esti megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós kiemelte: mindez nem rablással, fosztogatással járt, hanem Horvátország a Szent Korona tagországa lett, perszonálunió kötötte össze Magyarországgal. Horvátország fontossága a tatárjárás idején is megmutatkozott, amikor IV. Béla ide menekült, és Klissza várában született lánya, Szent Margit is 1242-ben – emlékeztetett.
A Nemzeti Múzeum kiállítása a középkortól a nagy horvát–magyar családok, a Subicsok, Zrínyiek, Frangepánok és Festeticsek történetén át egészen a 20. századig tekinti át a két nemzet kapcsolatát,
bemutatva azt a gondolkodást, amely a két nemzetet évszázadokon át összekötötte – közölte Kásler Miklós.
L. Simon László, az MNM főigazgatója hangsúlyozta: a tárlat a két nemzet és a rendező intézmények, illetve szakembereik közötti nagyszerű együttműködés eredménye, a budapesti tárlat testvérkiállítása pedig 2020-ban az év kiállítása lett Horvátországban. Nina Obuljen Korzinek horvát kulturális és médiaügyi miniszter Andrej Plenkovic miniszterelnök üdvözletét is tolmácsolva hangsúlyozta: ez az alkalom lehetővé teszi a horvát–magyar történelmi kapcsolatok újraértékelését, és felhívja a figyelmet arra is, hogy immár külön országokban, de a két nemzet közti kulturális együttműködés továbbra is folytatódik.
Nina Obuljen Korzinek emlékeztetett, a most megnyílt tárlat zágrábi társkiállítása volt a 2020-as soros horvát EU-elnökség központi kulturális eseménye, egyben köszönetet mondott azért a segítségért is, amelyet Magyarország a földrengés sújtotta horvát területeknek nyújtott 2020-ban. Antonio Picukaric, a Galeria Klovicevi dvori igazgatója felidézte, hogy a budapesti kiállítás több mint három év intenzív előkészítő munka után nyílhatott meg, több tucat magyar és horvát szakember közös vállalkozásaként.
Mint kiemelte: „Vannak kis és nagy nemzetek, de nincsenek kis és nagy történelmek.” A magyar és a horvát nemzet például 1102 és 1918 között egy államközösségben élt, amely létezésének legnagyobb részében mindkét nép számára hasznos volt – mondta el. Vlado Miksic tiszteletes a zágrábi érsek üdvözletét tolmácsolva többek között arról szólt, hogy a zágrábi egyházmegyét Szent László alapította meg, de Szent Imre és Szent Erzsébet tisztelete is máig jelen van ott.
A kiállítás 308 műtárgya közül 106 magyar gyűjteményekből származik.
A látogatók olyan kiemelt jelentőségű műtárgyakkal találkozhatnak, mint Szent Simeon ereklyetartó szarkofágjának másolata, Könyves Kálmán király gyűrűje az 1100-as évekből vagy Szent István ereklyetartó mellszobra 1635-ből. Külön figyelmet érdemelnek Szegedi Lukács zágrábi püspök síremlékének töredékei, amelyek a 2020-as földrengés következtében egy újabb jelentős darabbal egészültek ki – emlékeztet a kiállítás ajánlója.
A Nemzeti Múzeum 2022. március 15-ig látogatható tárlata ezen felül bemutat például egy 1647-ből származó koronázási zászlót Horvátország címerével – ez a legrégebbi ismert horvát zászló –, Zrínyi Miklós sisakját és szablyáját a 16. század közepéről, Majláth Györgyné koronázási díszruháját 1867-ből, illetve Munkácsy Mihály és Vlaho Bukovac festményeit is.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
