Benini bronzoknak azt a több ezer műkincsből álló kollekciót nevezik, amely az egykori Benini Királyságban, a mai nigériai Edo államban álló királyi palotából származik. A brit gyarmati hadsereg 1897-ben rohanta le Benin székhelyét, felgyújtották a királyi palotát, és több ezernyi bronzból készült és más műtárgyat vittek magukkal Londonba, hogy eladásukból fedezzék a katonai művelet költségeit. Ezeket a bronz műkincseket nevezik ma benini bronzoknak. A műkincsek a világ különböző műgyűjteményeibe, múzeumaiba kerültek.
A Cambridge-i Egyetem 116 műtárgya eddig az intézmény Régészeti és Antropológiai Múzeumának gyűjteményében szerepelt. Az egyetem felidézte, hogy 2017-ben vendégül látta a Benini Párbeszéd Csoportot, és küldöttei Beninben is látogatást tettek, mielőtt 2022 januárjában megkapták volna a Nigériai Múzeumok és Emlékművek Országos Bizottságának hivatalos igényét a műkincsek hazatelepítéséről. Ezt követően döntöttek az egyetem fenntartói a benini bronzok átadásáról. Szintén 2022 őszén jelentette be a stuttgarti Linden Museum, valamint a Rhode Island-i School of Design Museum, hogy a gyűjteményeikből visszaadják Nigériának a benini palotából zsákmányolt régiségeket.
A műkincsek közül néhány hosszú távú kölcsönként az európai múzeumokban marad, hogy továbbra is képviselni tudják a nyugat-afrikai ország történelmét és kultúráját.
2022 novemberében elkészült egy digitális katalógus, a Digital Benin, a benini bronztárgyak első átfogó adatbázisa. A katalógus létrehozása felgyorsíthatja az ősi afrikai műtárgyak hazatelepítését a világ gyűjteményeiből.
A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy
a felbecsülhetetlen értékű műalkotások számos darabja a Németország nyugati részéből származó sárgaréz manillák (karkötők) beolvasztásával készült.
A manillákat a 15. századtól kezdve egész Nyugat-Afrikában fizetőeszközként használták, például a rabszolgákért fizettek velük. Sok ilyen karkötőt találtak olyan elsüllyedt hajóroncsokon, amelyeken rabszolgákat szállítottak. A kutatók az Atlanti-óceán mélyén talált öt hajóroncsról előkerült 67 manillát vizsgáltak meg. Mint kiderült, a manillák a 16–19. századból származtak.
A Tobias Skowronek német tudós által vezetett kutatás a manillák ólomizotópjainak vizsgálata alapján állapította meg, hogy Németországból származott az anyaguk. A benini bronzok az elnevezésük ellenére többségükben sárgarézből készültek. Anyaguk főként rezet és cinket, továbbá kisebb mennyiségben ólmot, ónt és más elemeket is tartalmaz. A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy a bronzokhoz a manillák anyagát használták fel, de az csak most igazolódott, hogy a karkötők nagy része a Köln környékén bányászott sárgarézből készült.
Nyitókép: a benini bronzok egyike, egy térdeplő nőt ábrázoló áldozati edény, amely Hamburgból kerül vissza Nigériába. Fotó: Markus Scholz / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
