Az MME 1979-ben indította el Az év madara programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte – olvasható az MME közleményében.
A böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – áll a közleményben.
A böjti réce elterjedési területe az elmúlt évtizedekben észak felé tolódott el. Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti.
Világállománya jelenleg 870–933 ezer, az európai 352–525 ezer, a magyarországi 500–700 pár közé becsülhető – tájékoztatott az MME, hozzátéve, hogy a világ-, az európai és a magyarországi állomány is egyaránt csökkenő tendenciát mutat.
Az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása. A böjti récét leginkább veszélyeztető tényezők a fészkelőhelyek csökkenése, a folyószabályozás, a lecsapolás, valamint a kiszáradás.
A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése, például a cserjésedés vagy a legeltetés hiánya tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók, például a róka, a borz, a vaddisznó, az aranysakál és a varjúfélék, a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt a böjti récékre – közölte az MME.
