A gyerekkori táplálkozás jellemzői és a fogak egészsége nagyon más volt az iparosodás előtti korszakban, mint ma – írta a PlosOne tudományos folyóiratban a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki orvostudományi központjának munkatársa, Fabian Kanz által vezetett szerzőcsoport.
A szakértők kutatásukban az alsó-ausztriai Traismauer közelében található Franzhausenben feltárt kora bronzkori (i. e. 1700–1500) temető leletanyagára támaszkodtak. Itt a feltárás során 75 gyerek 978 fogkövületét találták meg az Osztrák Tudományos Akadémia régészei. A kutatók mindössze három gyereknél bukkantak szuvas fogakra, és csupán öt darabra. Így a Franzhausen területén élt bronzkori kicsiknél kevesebb mint egy százalék volt a fogszuvasodás gyakorisága.
Ezzel szemben 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.
A kutatók szerint a kirívó eltérés magyarázata az étrendben keresendő. Az eredmények arra utalnak, hogy a lelőhelyen talált kora bronzkori gyerekek étrendje nem segítette elő a fogszuvasodást.
Másrészt a már gyerekkorban észrevehető kopás jeleit mutató fogak aránya elérte a hetven százalékot. Ez olyan étrendre utal, amely jobban megterheli a fogakat – állapították meg a szakértők. A két tény együtt azt bizonyítja, hogy a bronzkori gyerekek étrendje egészen más lehetett, mint a maiaké.
A képen bronzkori koponya (illusztráció). Fotó: AFP/Miguel Medina
