Francia és japán tudós is kapott idén kémiai Nobel-díjat, de a Curie család utolérhetetlen
Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Néhány érdekesség a díj történetéből.
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 118. alkalommal ítélték oda, nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem osztották ki, és két kitüntetett nem vehette át: 1938-ban a német Richard Kuhn, majd 1939-ben a szintén német Adolf Butenandt kényszerült a náci vezetés parancsára a Nobel-díj visszautasítására, ők a második világháború után csak a díjjal járó érmet és diplomát (a pénzt már nem) vehették át. Az angol Frederick Sanger (1958, 1980) és az amerikai Barry Sharpless (2001, 2022) kétszer is megkapta a kitüntetést.
A kémiai Nobel-díjat legfiatalabban 1935-ben az akkor 35 éves francia Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 97 évesen pedig 2019-ben az amerikai John B. Goodenough nyerte el, aki valamennyi Nobel-díjas között korrekorder. A kitüntetettek között nyolc nő van: a lengyel–francia Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, az izraeli Ada Jonat 2009-ben, az amerikai Frances H. Arnold 2018-ban, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna 2020-ban (ekkor első alkalommal osztoztak kizárólag nők egy tudományos Nobel-díjon), 2022-ben pedig az amerikai Carolyn Ruth Bertozzi nyerte el az elismerést, közülük ketten (Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin) egyedül érdemelték ki azt. Marie Curie 1903-ban (férjével, Pierre Curie-vel megosztva) a fizikai Nobel-díjat is megkapta, így ő az egyetlen kétszeres Nobel-díjas nő, és az összes kitüntetett közül az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést. Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.
Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. 1925-ben a magát osztráknak valló Zsigmondy Richárd (Richard A. Zsigmondy), 1943-ban a Dániában és Svédországban élt Hevesy György, 1986-ban a kanadai Polányi János (John C. Polányi) megosztva, 1994-ben az Egyesült Államokban élt Oláh György (George A. Olah), 2004-ben az izraeli Avram Hershko (Herskó Ferenc).
Címlapfotó: Soai Kenszo, a Tokiói Tudományos Egyetem professzor emeritusa, a 2026-os kémiai Nobel-díj egyik díjazottja. Fotó: Daisuke Urakami/Yomiuri/The Yomiuri Shimbun via AFP
