Az Iparművészeti Múzeum több új kiállítással is készül az idei évre. A változatos tárlatokon a huszadik század első felének női divatjától kezdve Kaesz Gyula és Lukáts Kató otthonain át az ikonikus Vargánya lámpacsaládig a legkülönfélébb korok és témák jelennek meg.

Az Iparművészeti Múzeum tavasszal folytatja a rendkívül népszerű Dresszkód sorozatot: ezúttal az art deco egyedi viseleteit, az 1920-as és 1930-as évek női divatját mutatja be Csepregi Noémi kurátor, a múzeum textilgyűjteményének frissen kinevezett vezetője. „Felsorakoztatjuk a két évtized különböző évszakaiban viselt ruhákat és kiegészítőket, ismertetve a kor nőideálját és megváltozott társadalmi szerepét. A tárlat nemcsak a Downton Abbey vagy a Csengetett, Mylord? című sorozatok már jól ismert szabásvonalait, pezsgő életét eleveníti fel, hanem a külfölditől eltérő, sajátos magyar divatot is, bemutatva annak legfontosabb képviselőit.” A sorozat nyitókiállítása, a Dresszkód: szecesszió jelenleg Rimaszombatban látható, de a múzeum tervei szerint a nyár folyamán a Balaton partjára költözik.

Az Iparkodjunk című kiállítássorozat második része az Iparművészeti Múzeum és az Iparművészeti Tanoda (később Főiskola, majd Egyetem) kapcsolatát vizsgálja a kezdetektől, amikor is londoni és bécsi mintára a két intézmény egy épületben kapott helyet. A tárlat többek között az iskola egykori növendékeinek és tanárainak alkotásain, korabeli képeken, videókon és dokumentumokon keresztül mutatja be a két intézmény, az alkalmazott múzeum és az iskola közös történetét, együttműködésüket és mindennapjait, hiszen a tanulók a múzeum anyagát tanulmányozva és abból inspirálódva készítették el saját alkotásaikat. A kiállítást Cselovszki Zoltán főigazgató rendezi; célja, hogy megismertesse a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a múzeum közös múltját, és felhívja a figyelmet a két intézmény közötti szoros együttműködés fontosságára a jövőre nézve.

Az Iparművészeti Múzeum élen jár a társintézményekkel közös együttműködésekben, az idei legjelentősebb várhatóan a Kaesz-otthonok című kiállítás lesz. A belsőépítészet, a bútortervezés, a grafika, valamint az építészeti tervezés területén végzett irányadó tevékenysége mellett Kaesz Gyula oktatóként és publicistaként is meghatározó alakja volt a 20. század iparművészetének. Csakúgy, mint felesége, Lukáts Kató grafikusművész, aki az alkalmazott grafika mestereként reklámgrafikáival és könyvművészeti munkásságával formálta generációk ízlésvilágát. Közösen kialakított lakásaik, amelyeket saját tervezésű berendezési tárgyaik és művészbarátaik alkotásai formáltak lakályos otthonokká, a magyar enteriőrművészetnek a korai art decótól a mérsékelt modernizmusig ívelő fejezeteit is képviselték. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ az Iparművészeti Múzeummal partneri együttműködésben a Walter Rózsi-villában tervezi bemutatni a házaspár egykori otthonait mint a 20. század lakásművészetének jellegzetes példáit.

A Kortárs Design Gyűjtemény anyagából Brüsszelben tervez közös kiállítást a Design Museum Brussels és az Iparművészeti Múzeum Kortársak és utódok Borz Kováts Sándor életművének fényében címmel. Borz Kováts a magyar space age emblematikus alakja, aki mindössze 33 évet élt. Nevéhez fűződik az ikonikus Vargánya lámpacsalád és az a piros PVC-fotel, amelynek prototípusát az IMM gyűjteménye őrzi.

Az Iparművészeti Múzeum január 24-től látogatható. Az érdeklődők az új tárlatok mellett – a tervezettnél tovább, egészen március 24-ig – megtekinthetik a Körforgásban: Buliash Todaeva című kiállítást is.

A képen részlet a Körforgásban című kiállításból. Fotó: Iparművészeti Múzeum