lithic1.jpg

A dzsungelharcos Homo sapiensek az esőerdőkben is túléltek

A negyvenezer éves kőeszközök megváltoztatják az emberi túlélésről alkotott képünket, és új fejezetet nyitnak az evolúció vizsgálatában.

Egy nemzetközi kutatócsapat negyvenezer éves kőeszközöket fedezett fel Egyenlítői-Guineában, egy Río Campo nevű településnél található lelőhelyen, amelyek az ember rendszeres jelenlétére utalnak a trópusi esőerdőkben. Az, hogy a korai Homo sapiensek túléltek a bolygónk egyik legszélsőségesebb ökoszisztémájában, a kutatók szerint részben a fejlett kőeszközkészítési technológiájuknak volt köszönhető. Eszközkészletük összetett mesterségbeli tudásról és adaptációs képességekről árulkodik, ami lehetővé tette számukra a sűrű növényzethez, az extrém hőséghez és a kiszámíthatatlan erőforrásokhoz való alkalmazkodást.

Összesen 418 kisebb-nagyobb leletet találtak, amelyek közül néhányat már radiokarbonos és lumineszcenciás (OSL) kormeghatározással is megvizsgáltak, korukat 76 ezer és 20 ezer év közé teszik. A Río Campó-i leletek hozzájárulnak az őskori emberi viselkedés jobb megértéséhez, és rávilágítanak Közép-Afrika jelentőségére fajunk kulturális és biológiai fejlődésében. A felfedezés azt is igazolja, hogy a kedvezőtlen környezeti viszonyok ellenére a trópusi erdők meghatározó szerepet töltöttek be a modern ember evolúciójában.

A cikk forrása itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Mi köti össze a gazdasági elit előnyét, a sikeres tudósokat és a tumoros sejteket?

A Máté-effektus a társadalomban és a természetben egyaránt működik: aki előnnyel indul, gyakran behozhatatlan fölényre tesz szert.

Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen

Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.