Miért ne emlékeztessen minket ez az idővonal a divatvilág képzeletbeli kifutójára? Miért ne utazzunk el a nyolcvanas évek közepéről 2015-be, a film szerinti jövőbe, amelynek jelenetei leginkább egy cyberpunk West Side Storyra emlékeztetnek? Miért ne mehetnénk vissza a kezdetekhez, az ötvenes évek közepére, amely a rock and roll gyújtópontja, de akkor szeretnek egymásba Marty McFly (Michael J. Fox) szülei, azaz akkor kezdődik Marty valóságos története.
Doki (Christopher Lloyd) Marty kedvesének, Jennifer Parkernek (Elisabeth Shue) a szemébe világít egy álomkeltő generátorral, amitől emlékezetvesztése lesz. Ez a motívum évtizedekkel később a Man In Blackben tér vissza. Amikor a rendőrök a generátortól kába Jennifert hazaviszik a jövőbeli otthonába, feltárul a hétköznapi jövő… Nyugtató tájképeket sugárzó tévécsatornák, projektorral falra vetített műsorok és emberi szóval irányítható tévé. (Nos, a YouTube-ot és számos Bluetooth-funkciót lehet kocsiban vagy otthon is hanggal vezérelni, mindez 1989-ben még a képzelet játéka volt.)
Amikor Marty belép a nyolcvanas évek tematikus kávézóba, Michael Jackson Beat It című dala szól. Azt mondták neki, soha ne jöjjön ide. És igen, tudja, hogy innen gyorsan el kell majd tűnnie, hiszen a jövőben jár, amikor is saját fiát kell megmentenie, nehogy börtönbe csukják… A film számos dolgot idéz meg, mint valami nemzetközi vásár, csak éppen nem a BNV 2-es pavilonjában vagyunk, hanem Hill Valley-ben, és éppen a jövőben. Marty kér egy Pepsit, amelynek palackja leginkább a ma divatos Z generációs termoszokra emlékeztet.
A film persze tele van easter eggekkel. A jövőben játszódó jelenetekben láthatunk autót A szárnyas fejvadászból és Az utolsó csillagharcosból is, de a Vissza a jövőbe II. egyik centrális erőtere a jövő városában található régiségbolt kirakata, amelyben nemcsak régi JVC kamerát, Nintendo cápajátékot, de egy Roger nyúl babát is láthatunk, amely utal Robert Zemeckis másik, ebben az időszakban készült filmjére, a Roger nyúl a pácban című vígjátékra. De ott a másik ironikus easter egg, a film producerének, Steven Spielbergnek a Cápa című korszakalkotó blockbasterére, amelynek szintén készültek folytatásai – ahogy a Roger nyúlnak és ugyebár a Vissza a jövőbe című mozinak is. Itt, a jövő Hill Valley-jében egy hologramos cápareklám (Cápa 19. rész) „kapja be” Martyt.
A kirakat azonban nemcsak a jövő, illetve a múlt kirakata egyben, itt láthatjuk a film fétistárgyát, a sportalmanachot, amiért olyan küzdelem indul, mint Jumurdzsák szerencsét hozó amulettjéért az Egri csillagokban.
A sportévkönyvben az összes fontos, 1950–2000 között zajlott sportmeccs eredménye benne van, tehát ha valaki visszamegy a jövőből, minden totót és lóversenyt megnyerhet. És így is lett. A már megöregedett gonosz Biff Tannen (Thomas F. Wilson) kihallgatja Dokit, és ellopja az évkönyvet, az időutazós autót, és visszautazik az időben. Mindent megnyer, és közben átírja az időt.
Talán lesznek olyan élénk fantáziával megáldott amerikai demokraták, akik azt gondolják: a toronyház, amelyet Biff Tannen épített, olyan, mint a Trump plaza, és hogy Biff Tannen megidézi Donald Trump karakterét is. Amikor Marty a jövőből visszautazik a tönkretett alternatív 80-as évekbe, minden olyan, mintha egy polgárháborúba süllyedt nemzet agonizálna, ahol fegyveres bandák tartják rettegésben a várost. A legrosszabb rémálma vált valóra: anyja hozzáment Biffhez, miután Marty apja meghalt. Az anya egy szétplasztikázott, alkoholista feleség lett, ő pedig Biff nevelt fia.
Ezután nincs mese, vissza kell menni oda, ahol az időegyenes eltér az eredetitől, tehát egészen 1955. november 2-ig. Az öreg Biff ekkor adja át fiatalkori önmagának a sportalmanachot. Változnak a díszletek, minden olyan, mintha egy meta rockabilly musicalben lennénk, ami egyként idézi meg a Grease-t és az 1990-ben, tehát a film után egy évvel bemutatott Twin Peaks világát is. És persze a Marty McFly-divatbemutató is izgalmas kör, pufimellénye kockás inggel viselve most nagy divat a politikusok között, a Nike Killshot 2 csuka éppolyan menő, mint a már valósággá vált és a jövőben játszódó részekben látható önbefűzős Nike Air Mag cipő. A Nike 2011-ben egyébként készített egy limitált, 1500 darabos szériát, amelyet aukción lehetett megvenni, míg a teljes bevételt Michael J. Fox Parkinson-kórt kutató alapítványa kapta. 2015-re tökéletesítették a konstrukciót.
Ha komolyan vennénk a divatvadászatot, beazonosíthatnánk a RayBan Aviatort, a Casio számológépes órát is, de aki akar, rendelhet Marty-stílusú inget 30 fontért a topman.com-on, és elérhető a szintén Marty-féle Eastpak hátizsák is. A Vissza a jövőbe II. nagy hatással volt a szórakoztatóiparra, a fogyasztói világunkra, de a társadalmi változásokra biztos, hogy nem.
(A Vissza a jövőbe II.-t az Egyesült Államokban 1989. november 20-án mutatták be, Magyarországon 1990. április 5-én, az első szabad választás második fordulója előtt három nappal.)