madárfiókák.jpg

Végzetes lehet a kéretlen segítség a madárfiókákra

A földön talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, amikor a településeken is felbukkannak fiatal madarak. Az egyesület arra kéri a lakosságot, hogy ilyenkor se  szedje össze a magányosnak tűnő fiókákat. Ezek túlnyomó többsége ugyanis nem árva, és a legnagyobb segítség számukra az, ha nem viszik haza őket.

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. A figyelmes emberek ilyen magányosnak tűnő fiókákkal találkozhatnak az utcán, a parkban vagy a kertben. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha hazaviszik őket, ahol nem tudják megtanítani őket a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra. Ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelem a fiatal madaraknak maradandó egészségkárosodást is okozhat.

A szakemberek azt javasolják, hogy a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba vagy egy bokor alá kell elhelyezni. Mivel a hazai madárfajok nem szagolnak, így a megérintésük nem okoz problémát. 

Egy leszakadt fiókás fészek vagy a viharos időben a fészekből kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítése és ágak közé helyezése, ahol megtalálják őket a szüleik.

Amikor azonban egy kirándulás során a szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal találkozik valaki, jegyezze meg: azokat jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad!

Ez is érdekelheti

Angoláig követték a kék vércséket a magyar kutatók

Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az erdei fülesbaglyok sokat tesznek a környezetvédelemért

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint. A bagolypopuláció így több mint ötmillió rágcsálót pusztít el a jelenlegi telelési időszakban, ezzel természetes úton csökkentik a mezőgazdasági károkat – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Kiderült, hány sas van Magyarországon

Huszonkettedik alkalommal végezte el a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az eredmény: a tavalyi adatokhoz képest jelentős csökkenés.

Sürgetik a favágókat a madárvédők

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívja fel az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.