0fb8dc04-2e2a-4255-9abe-5c66266148d7_169_new.jpg

Az erdei fülesbaglyok sokat tesznek a környezetvédelemért

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint. A bagolypopuláció így több mint ötmillió rágcsálót pusztít el a jelenlegi telelési időszakban, ezzel természetes úton csökkentik a mezőgazdasági károkat – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt.

A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezetek, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az idei felmérésből származó egyik legfontosabb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó baglyok legalább 5,2 millió mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztítanak el a mostani telelési időszakban.

A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekezniük, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Ez is érdekelheti

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.

Az ártéri erdő – A Gemenci-erdő a Törzsvendég nyolcadik epizódjában

Magyarország legnagyobb ártéri erdejébe, a Gemenci-erdőbe vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata nyolcadik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a természeti erőknek fokozottan kitett fák túlélési stratégiáit bemutatva arra is rávilágít, hogy nekünk, embereknek is képesnek kell lennünk szükség esetén újrakezdeni az életünket.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.

Elő a túrabakancsot, fedezzük fel a nemzeti parkokat!

Azt mondja Ned Land Verne Nemo kapitányában: „Ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állni.” Van, amikor nem elég megállni, sőt, létrehozhatunk egy nemzeti parkot is. Május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, ebből az alkalomból honi nemzeti parkokat jártunk be.