0fb8dc04-2e2a-4255-9abe-5c66266148d7_169_new.jpg

Az erdei fülesbaglyok sokat tesznek a környezetvédelemért

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint. A bagolypopuláció így több mint ötmillió rágcsálót pusztít el a jelenlegi telelési időszakban, ezzel természetes úton csökkentik a mezőgazdasági károkat – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt.

A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezetek, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az idei felmérésből származó egyik legfontosabb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó baglyok legalább 5,2 millió mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztítanak el a mostani telelési időszakban.

A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekezniük, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Ez is érdekelheti

Boros Gergely: A Balatonnak egymással ellentétes érdekeket kell kiszolgálnia

Száz éve kutatják a Balaton titkait Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai. Boros Gergely tudományos főmunkatárssal, az intézet Mezokozmosz Laboratóriumának vezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen állapotban van a tó, és miért fontos, hogy nemcsak a hivatalos szervekkel, hanem a közvéleménnyel is megosztják tudományos vizsgálataik eredményeit.

Az eső érkezése – A zselici ezüsthársak a Törzsvendég tizedik epizódjában

A Dunántúl déli részére, a Somogy és Baranya vármegye határán fekvő Zselicre invitál bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata tizedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki az eső áztatta ezüsthársak különleges tulajdonságai mellett az erdő és a társadalom törvényszerűségeiről is mesél.

Kertek alatt – Mi történik a fejünk felett, a lombkoronaszinten?

Mészáros Zsolt ezúttal a különböző fafajták lombkoronáinak jellemzőiről és a lombok lakóiról mesél.

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.