e1b15fed-860e-440e-94f6-e83e6e6c38d3.jpg

Favágókat és építkezőket figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívja fel az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.

A tapasztalatok alapján három olyan tevékenység van, ami a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz. Mint írták, a fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra. Az egyesület szerint ezért indokolatlan és a természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző a munkákat a madarak költési időszakára hagyni.

Az MME arra is felhívja a figyelmet, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Úgy vélik, a hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket.

A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek, ezért a fokozottan védett fehér gólyák elektromos vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.

Ez is érdekelheti

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.

Az ártéri erdő – A Gemenci-erdő a Törzsvendég nyolcadik epizódjában

Magyarország legnagyobb ártéri erdejébe, a Gemenci-erdőbe vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata nyolcadik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a természeti erőknek fokozottan kitett fák túlélési stratégiáit bemutatva arra is rávilágít, hogy nekünk, embereknek is képesnek kell lennünk szükség esetén újrakezdeni az életünket.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.

Elő a túrabakancsot, fedezzük fel a nemzeti parkokat!

Azt mondja Ned Land Verne Nemo kapitányában: „Ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állni.” Van, amikor nem elég megállni, sőt, létrehozhatunk egy nemzeti parkot is. Május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, ebből az alkalomból honi nemzeti parkokat jártunk be.