A díj célja a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeit vizsgáló vagy korszerűen újraértelmező alkotások létrehozása. A döntős pályaművekből kettő a valóság és a fikció viszonyára kérdez rá, két másik pályamű a hatalmi struktúrák hatását és a társadalmi működésmódokat vizsgálja, az ötödik pedig a művészi munka társadalmi szerepével és értelmezésével foglalkozik.
Juhász Nóra–Török Krisztián Gábor: Post Museum International
A Post Museum International poszt-mail-art projekt a huszadik századi avantgárd mail-art hagyományait az információs társadalmak kontextusában értelmezi. Juhász Nóra műve kommunikációs rendszert épít európai postamúzeumok között egy kitalált intézmény nevében. A projekt célja nemzetközi hálózat létrehozása lokális beágyazottságú múzeumok között.
Kocsi Olga–Schór Ádám: Törjétek szét a józan ész korlátait – Follajtár László retrospektív és a magyar avantgárd filmművészet legnagyobbjai
A szerzőpáros projektjében az 1960-as, ’70-es években Budapesten élt, fiatalon elhunyt művész, Follajtár László fiktív életművét teremti meg. Élettörténetén keresztül betekinthetünk a neoavantgárd művészek világába, kapcsolati hálójába, és megtudhatjuk, milyen hatások alakították volna munkásságát. A kiállítás Follajtár Lászlóhoz kapcsolódó dokumentumokat, az életmű töredékeit mutatja be, a kutatás eredményeit pedig egy térbeli adatvizualizáció jeleníti meg.
Koltay Dorottya Szonja–Seress Anna: Tégla tan – ne épülj (be)
A projekt témája a „téglatan”, vagyis egy olyan narratív keret megalkotása, melyben a résztvevők mint aktív, „öntevékeny téglák" jelennek meg, amelyek nem épülnek falakba vagy komplex rendszerekbe. Egymáshoz való viszonyuk ennélfogva mellérendelt, nem hierarchikus természetű. A projekt központi eleme a közösségi színház eszközeivel dolgozó Téglakar. Az általuk létrehozott játéktér és installáció egyben a kiállítás tere, amely alkalmat ad a közös gondolkodásra, a demokratikus működés elsajátítására. Az alkotók a tégla társadalmilag rögzült jelentésének megváltoztatásával arra ösztönzik a látogatót, hogy önmagáról és a társadalomban elfoglalt helyéről új perspektívákban gondolkodjon.
Murányi Mózes: Konstruktivista karikatúra
A pályamű Kassák Lajos vizuális művészetével és a művészi munka megítélésével foglalkozik. A kiállított művek a konstruktivista festészet szigorú rendjét ötvözik a művész alkotó- és pénzkereső munkáját ábrázoló karikatúrák könnyednek tűnő, ám kegyetlenül kritikus világával. Murányi Mózes Kassák 1920-as években készített képarchitektúráiból kiindulva azt vizsgálja, hogyan működik együtt ez a két, egymástól eltérő világlátás, milyen társadalmi elvárások vonatkoznak a munkára, lehet-e egyáltalán (pénzkereső) munkának tekinteni a művészi tevékenységet.
Szász Lilla: No bread for us at mens’ tables / Nincs számodra hely
A tervezett fotó- és videóinstalláció a hatalom és a nők viszonyára kérdez rá. A kiállítás vázát adó interjúk és portrék más-más hátterű, képzettségű, különböző érdeklődésű és korú nőket mutatnak be. A beszélgetések során megfogalmazott vélemények, állítások, hiányok három fő téma köré csoportosulnak: ideológia, a nők és a munka, a nők szociális hálója.
A pályaműveket elbíráló szakmai zsűri tagjai Andrási Gábor művészettörténész, Bán András művészettörténész, Csatlós Judit muzeológus, kurátor, Fabricius Anna fotó- és videóművész, a 2023. évi díj nyertese és Kertész László művészettörténész voltak. A Kassák kortárs művészeti díj összege bruttó 1,5 millió forint, amit a nyertes pályázó a mű megvalósítására fordíthat. A nyertes pályamű június 20-án kerül nyilvánosságra, azt a Kassák Múzeum önálló kiállítás formájában 2025-ben mutatja be.
