Finom és érzéki A Kelet vonzásában című kiállítás: a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében egymás mellett szerepelnek a 18-19. századi japán fametszetek és az ezek ihlette japonizáló művek. A sárga falakon a japán lapok, a kékeken az ezek hatására született francia, angol fametszetek, valamint a Monarchia művészeinek munkái függnek.

Úgy állnak a metszetek egymás mellett, hogy láthatóvá válik: a japán fametszetek mely kompozicionális, technikai és motivikus sajátosságai ihlették meg leginkább az európai alkotókat. A térben a tradíció és a modernizmus, Kelet és Nyugat találkozik, eltérő korok lépnek egymással párbeszédbe.

A kiállításba lépve három csodálatos munka fogadja a látogatót, amelyek a japán fametszetek leggyakoribb témáit reprezentálják. Katsushika Taito II Juharág és verebek című munkája a növények és állatok harmonikus együttélését szimbolizálja. Utagawa Hiroshige Yui, a Satta-szorosnál egy tájkép, a harmadik metszet, Utagawa Yoshitora Felszolgáló szakéskannával a verandán című műve pedig a jellegzetes japán portrékhoz visz közelebb. Az európai szem számára szokatlan a színhasználat, a síkszerűség, a közelnézet, a dekoratív kontúrok és díszítőelemek.

Katsushika Taito II Juharág és verebek, Utagawa Hiroshige Yui, a Satta-szorosnál és Utagawa Yoshitora Felszolgáló szakéskannával a verandán című lapjai
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A francia és angol művészek e japán stíluselemeket az impresszionista spontaneitással és mozgalmassággal kiegészítve használták. Ezekből a munkákból is kapunk egy igazán különleges válogatást. Szerepel például Pissarrotól egy kis metszet, de két Vallotton-mű is került ide, A fürdő és a Tüntetés. E kompozíciók a kontúrokat és a részleteket leegyszerűsítendő, nagyobb, összefüggő színfoltokból állnak össze.

Vallotton: Tüntetés
Forrás: Szépművészeti Múzeum

A Monarchia művészeinek munkáin nemcsak a japán metszetek, hanem a nyugati modernizmus, az izmusok hatása is tetten érhető. A következő falakon ezekből a munkákból látunk egy válogatást.

Az első téma az ember nélküli világ. A természetben rejlő szépség, harmónia elevenedik meg a képeken tájak, növények és állatok formájában. Hans Neumann háttal álló kutyája és sirályai is ornamenssé nemesülnek e lapokon. Halvány, finom, körvonalak nélküli színfoltokból építkező kompozíciói a kékes-szürkés árnyalatoktól lesznek igazán különlegesek.

Herzig Jenő Kakas tyúkokkal és Macskák című metszetein egyértelműen érezhető a szecesszió, a kiállítás fő képén, Bresslern-Roth Tukánok című lapján pedig az expresszionizmus hatása.

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Conrad Gyula lapjain regényes, melankolikus tájak kelnek életre. Olgyai Viktor Havas falucska című metszete a japonizáló lapok igen szép példája. Az egységes foltokból felépülő sík, kontúros kompozíciót az aranyló alányomás teszi különlegessé. 

A tájképek közül talán a legmegkapóbbak Carl Moll bécsi utcákat bemutató metszetei, amelyek Beethoven lakhelyeit örökítik meg. Ez a négy metszet egy tizenegy darabos sorozat része, amelyhez a művész egy dobozt is készített. Ez a japán papírmárványozás technikájával készült doboz is látható a tárlaton.

Carl Moll sorozatának egyik darabja

Ezen a ponton érdemes megfordulni: a sárga falon elképesztő munkákat látunk. A Hajolj közelebb! egység munkái különféle izgalmakat rejtenek. Hokusai Manga című metszetén és Hiroshige A Sukiya híd című munkáján erős diagonálisok és csonkolt képsíkok írányítják befogadó tekintetét. Ha közelről nézzük, akkor mi magunk is a kétdimenziós felület szerves részévé válhatunk.

Aztán itt van még Hokusaitól egy csoda tusrajz. A Kakas és tyúk a juharfa alatt, amin az üres és festett felületek játéka miatt válik ilyen pompássá. Jakuchū papagája a feketén hagyott, „kitörölt” háttér miatt és az aranyló kontúroknak köszönhetően egészen vibráló. Hokusai Japán kakas, tyúk és peónia című metszete pedig a harmadik dimenzióba emelkedő felületdíszítéstől lesz lélegzetelállító.

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A Kelet vonzásában utolsó egysége az emberrel foglalkozik. Itt igazán különleges szecessziós munkákat láthatunk a japonizáló alkotóktól: tipizált alakok, stilizált környezet, ornamentikus részletek tűnnek fel a munkákon. A sarokban Kozma Lajos csodás iniciáléit és könyvdíszeit figyelhetjük meg. Erdélyi temető című metszetén remekül vegyíti egymással a japán dekorativitást, a bécsi geometrizáló szecesszió formaképzését és az erdélyi építészeti és népművészeti formakincset. Kiemelkedik Conrad Gyula Mezőkövesdi lány című lapja is, amelyen az alak egyedi tulajdonságaival szemben a népművészeti motívumok válnak hangsúlyossá. Aztán itt látható még Max Kurzweil Párna című csúcsműve, amelyen a bécsi geometrizáló szecesszió formáit kombinálja a francia florális ornamentikával. 

Max Kurzweil Párna

Tichy Gyulától is látunk néhány, egy színnel, erőteljes indigóval nyomott linómetszet. A perpektivikus ábrázolás elhagyása, a felületek teljes kitöltése jellemzi őket. A sort Emil Orlik lapjai zárják. Az Író lány, a Kurtizán, az Este, az Esős nap Kyotóban és a Kocsihúzók keleti érzékenységű, de európai alapossággal megragadott munkák.

Toyokuni: Tartományúri felvonulást utánzó vidám gésák menete a Fuji hegy előtt

Az ezekkel szemben elhelyezett japán metszetek a hétköznapi élet örömeit és tipikus szereplőit jelenítik meg. Toyokuni Tartományúri felvonulást utánzó vidám gésák menete a Fuji hegy előtt című lapján megfigyelhetjük az alakok oszlopszerű sziluettjét, ívelt, S formában hajló testtartásait. Az arcok nem egyénítettek, azokon az e világon túli szépség tükröződik vissza. Hasonlóan Utagawa Kuniyasu I. Iwari Hanshirō és Bandō Mitsugorō egy kabuki színdarab jelenetében című munkájához, ahol az alakokat nem az arcvonásaikból, hanem szimbólumaikból és a feliratokból lehet felismerni. A szintén e falon szerepelő, kurtizánt ábrázoló metszet is pazar szín- és mintagazdagsága okán ejt ámulatba. 

Utagawa Kunisada: A Jade nevű előkelő kurtizán és Utagawa Kuniyasu I.: Iwari Hanshirō és Bandō Mitsugorō egy kabuki színdarab jelenetében
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Végül egy textilfestő stencilen, néhány kardmarkolatvédőn és brokátmustrákon keresztül megérthetjük, hogy a japán kultúrában milyen fontos szerepe van a kazarinak, a díszítésnek. A dekorálás segített abban, hogy a mindennapi tárgyakat kiemeljék a hétköznapok egyhangúságából. Ezeken a díszítőelemeken is megfigyelhető a japán metszetekre is jellemző mintagazdagság, ornamenshalmozás, a szokatlan színharmóniák, valamint az organikus és geometrikus formák használata.

A Kelet vonzásában című kiállítás május 17-ig látható.