Kertész Péter igazgató az időszaki tárlat megnyitóján emlékeztetett arra, hogy 2025-öt az országgyűlés Klebelsberg Kunó-emlékévnek nyilvánította. Az egykori országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, bel-, majd vallás- és közoktatási miniszter életútját, munkásságát az emlékpark szabadtéri gyűjteményében állandó tárlat mutatja be. Az új kiállításon azt a Magyarországot ismerhetik meg a látogatók, amelyben Klebelsberg Kunó élt és dolgozott.
Az 1920-tól 1944-ig tartó időszak alatt a társadalom politikai és gazdasági szempontból jelentős változásokon ment keresztül. Az ország a nagy háború utáni zűrzavarból próbált kilábalni, a mindennapi életet meghatározták a revíziós törekvések, a gazdasági stabilizáció, valamint a politikai ideológiák. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a Horthy-korszak értékelése során abból kell kiindulnunk, honnan indult és hova jutott az ország. A hozzáértő gazdaságtörténészek szerint 1938-ra a kifosztott, megcsonkított ország Európa középmezőnyébe zárkózott föl. Ez nemcsak a gazdaságra, hanem a kultúrára és a tudományra is igaz. Az időszak meghatározó eszméje volt a revízió, amely a magyar társadalom szinte minden tagját és csoportját összekötötte, felekezeti hovatartozástól, anyagi helyzettől függetlenül.
A kiállítás gerincét Horváth Zoltán festőművész a korszak egyházi és világi vezetőiről, a tudomány és a kultúra meghatározó alakjairól készített mintegy negyven portréja adja. A kiállított festményeket Zetényi-Csukás Ferenc bocsátotta az intézmény rendelkezésére. A tárlat a mindennapi életről áttekintést adó tárgyi anyagának meghatározó része Szanka József magángyűjteményéből származik, a korszakban lezajló társadalmi változásokat pedig a kiállítás kurátora, Marjanucz László történész által összeállított tablókról ismerhetik meg az érdeklődők.
