A megnyitón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a második világháború előtti utolsó békeévekben bebizonyosodott, hogy az ország képes talpra állni, a tudomány, a kultúra és a művészet felvirágzott annak ellenére, hogy a náci Németország és a kommunista Szovjetunió fenyegetése már érezhető volt.
A kor ellentmondásossága dacára akkoriban élték fénykorukat a magyar filmek, kávéházak és színházak. A magyarok hazaszeretete megkérdőjelezhetetlen volt – tette hozzá a politikus, aki arról is beszélt, hogy 1939-ben került sor az utolsó szabad választásokra, amire egészen a rendszerváltásig nem volt példa.
Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a 20. századelő magyar képzőművészei, zeneszerzői, irodalmárai az európai élvonalhoz tartoztak. A kiállítás abban nyújt segítséget, hogy ezt felismerve, a kultúránkat a helyén kezeljük.
Nyári Gábor, a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet kiállításának kurátora elmondta, hogy az 1930-as évek végét idéző kiállítótereket rendeztek be: többek között egy működő mozi, egy parasztház, egy polgári szalon, egy szavazófülke és egy korhű iskolát bemutató kiállítósarok is helyet kapott a Magyar Világ 1938-1940 című tárlaton. A kiállítás március 15-ig volt látható a Magyar Nemzeti Múzeumban, Veszprémben 2021 júniusáig tekinthető meg.
A látogató megtekintheti a Parlament delegációs termének 1944-ben eltűnt és a közelmúltban előkerült címerét, a kiállítás ismerteti a haderőreform legfontosabb mozzanatait, bemutatja az 1938-ban rendezett eucharisztikus világkongresszust, és interaktív módon egy kvíz is kitölthető.
Fotók: MTI / Vasvári Tamás
