A klasszicizmus mestere, a reformkori polgárság építésze: Hild József

A szorgalmával és tehetségével egyaránt kiemelkedő építész elsőként tervezett bérpalotákat a pesti belvárosba, fővárosunk utcái az általa kialakított minta alapján épültek be. Megrendeléseinek jelentős részét, az új feltörekvő rétegtől, a polgárságtól kapta, de az esztergomi és az egri bazilika, valamint az Alföld katedrálisának nevezett kunhegyesi református templom tervezőjeként a szakrális építészet terén is kiemelkedő alkotásokkal büszkélkedhetett. 

Hild József 1789-ben, Pesten, bécsi építészdinasztia sarjaként született. A család Csehországból származott, és a 18. században telepedett le Bécsben. A család férfi tagjai többnyire az építőmesterséget választották. Hild József nagyapja, Adalbert a bécsi udvari építkezések elismert mestere volt. Fiai, Vince és János Pesten telepedtek le. Hild Vince a Kálvin téri református templom építésvezetője, és az újabb kutatások szerint tervezője is volt. A másik Hild fiú, János a pesti Újépület építésvezetője volt, és e munkájának befejezése után sem hagyta el a gyorsan fejlődő magyar várost. Részt vett a Szépítő Bizottmány megindításában, és ő dolgozta ki Pest egyik első városszabályozását. 

Fia, József a piaristáknál tanult, majd a bécsi művészeti akadémián folytatta tanulmányait, ezután először apja, majd az Esterházyak házi építésze, Charles Moreau mellett pallérozódott. Húszévesen apja vállalkozásában dolgozott, és két év múlva, apja halála után már ő gyakorolta az özvegy édesanyjára szállt mesterjogokat. Építőmesteri engedélykérelmét azonban gyakorlat hiányában a helytartótanács elutasította, ezért 1816-ban útra kelt Itáliába, hogy kiegészítő tanulmányokat folytasson. Az ott megismert ókori és reneszánsz építészet erős hatása az általa később képviselt klasszicista stílusban nyilvánult meg. Hazatérve az egyik legfoglalkoztatottabb építészirodát vezette, tehetsége és szorgalma révén a klasszicizmus egyik legelismertebb mesterévé vált. Csak Pesten kilencszáz lakóháztervet jegyzett, amelyek nagy része meg is valósult.

A két- vagy háromemeletes, körfolyosós bérházak udvarra néző lakásaiba a szerényebb jövedelműek költöztek, az utcafront első emeleti, nagy méretű lakásai a tehetősebbek, sokszor az építkezést megrendelő család kényelmét szolgálták. A főbejárattól elegáns, kocsival is járható kapualj vezetett a lépcsőházba és az udvarba, a körfolyosós lépcsőházon kívül gyakran melléklépcsőház is épült a cselédeknek és a házalóknak. Az udvaron istállókat alakítottak ki a lovak számára, a Hild téri Derra-házban máig láthatók az istállók ajtajai. Ez az épület kiváló példája a Hild-féle bérházaknak. Az eredetileg kétemeletes épület megrendelője Derra Anasztáz görög származású kereskedő volt. A ház az 1838-as pesti árvíz után a magas talajvíz miatt beomlott. Az újjáépítést Hild József vezette, az egyszerűségében is elegáns, klasszicista homlokzatú épület egy újabb emelettel bővült.

Hild József megrendeléseinek száma az 1838-as pesti árvíz után ugrásszerűen megnövekedett: a Kirakodó –manapság Széchenyi – térnek például az összes épületét ő tervezte. Sajnos a legendás Lloyd-, Nákó- és Libaschinszky-Koburg- palotákat, az Ullmann-és a Wieser-házat valamint a Diána-fürdőt azóta már lebontották.

A feltörekvő polgárság korábban nem ismert új épülettípusokat igényelt: szállók, gyárak, fürdők, iskolák épültek Hild József tervei alapján. A Tigris Szálló építtetője a Wagner-Raies család volt, a budapesti Nádor és Mérleg utca sarkán álló szálloda 1840. november 1-jén fogadta az első vendégeit. Egykori cégérszobra, a tigris ma is látható az épület Nádor utcai bejárata felett. 

Az éledező iparfejlesztések is adtak munkát az építészeknek: Hild tervezte például a Valero selyemgyár klasszicista épületét. Az 1840-ben megépült gyár legfeltűnőbb jellegzetessége az volt, hogy egyáltalán nem hasonlított ipari létesítményre, hanem bérpalotára vagy szállodára emlékeztetett. Érdekesség, hogy az egykori selyemgyárnak köszönhetjük az Epreskertet: a névadó eperfákat a Valero gyár igénye, a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültették.

A főváros első nem felekezeti iskolája, a Reáltanoda (jelenleg Eötvös József Gimnázium) szintén Hild József tervei alapján épült meg. Az épületet 1857. október 4-én, Ferenc József császár neve napján adták át. 

Bár Hild Józsefet a polgárság építészének nevezzük, az arisztokrácia is adott számára néhány megbízást: Gyömrőn a Telekiek, Bajnán Sándor Móric gróf számára tervezett kastélyt. A 2022-ben, teljes rekonstrukció után átadott bajnai Sándor-Metternich-kastély mára visszanyerte az általa egykor megálmodott eleganciáját, szépségét. 

A Sándor család egykori vadászházát 1776-ban alakították át vadászkastéllyá. Sándor Móric gróf, akire akrobatikus lovasmutatványai miatt az Ördöglovas nevet ragasztották, egy évvel a Metternich Leontinával megkötött házassága előtt kérte fel Hildet a kastély átépítésére, aki egy négyoszlopos, fedett csarnokot tervezett az épület elé, a földszintre ebédlőt, kártyaszobát, télikertet és házi kápolnát álmodott meg, az emeleten pedig hálószobák, könyvtár és nappali kapott helyet. A Sándor házaspár 1834-ben vette birtokába a kastélyt, de a belső terek díszítőfestése, amelyet a milánói Scala díszletfestője, Alessandro Sanquirico készített, csak 1842-ben készült el.

Hild József művészete leginkább a szakrális építészetben teljesedett ki. Ő tervezte az esztergomi és az egri bazilikát, a ceglédi, a szilvásváradi és a kunhegyesi református templomot. A budapesti bazilika építése az ő tervei alapján indult el, majd Ybl Miklós és Kauser József tervei alapján fejezték be. A Deák téri evangélikus templom főhomlokzatának kialakítása is az ő nevéhez fűződik.

Az esztergomi bazilika építését az egykori Szent Adalbert-templom helyén, a város legmagasabb pontján kezdték el, 1831-re elkészült az óegyiptomi stílusú altemplom és az oldalfalak nagy része. 1838-ban Pakh János, az építés vezetője meghalt. Ekkor Hild József lett az építésvezető, és módosította a terveket. A homlokzat jelenlegi kialakítása neki köszönhető.

Az egri Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal, Szeplőtelen Fogantatás-főszékesegyházat az 1827-ben az egyházmegye élére kinevezett Pyrker János építtette, aki korábban velencei pátriárka volt. Nagyívű terveit az olasz város ihlette. Az egri bazilika érdekes tömegű, önálló geometriai testekből összeállított épület, amelynek elrendezése a velencei Szent Márk-bazilikára hasonlít.

Az egri bazilika 1831 és '36 között Hild József tervei alapján és vezetésével épült fel. Hild szakrális építészetének csúcsát jelentő templom bejáratát 17 méter magas, korinthoszi oszlopcsarnok és a rajta nyugvó timpanon hangsúlyozza. A 93 méter hosszú, 53 méter széles, 37 méter magas bazilika belső tereinek festése csak 1950-re készült el, és a templom visszafogott, klasszicista megjelenéséhez képest kissé erőteljes lett. A bazilikának jelenleg a teljes rekonstrukcióját végzik.

Az ország második legnagyobb református temploma, „az Alföld katedrálisa” Kunhegyesen található. A református többségű település hívői először egy hevesi építőmestert bíztak meg az építkezéssel, ám hamarosan világossá vált, hogy a feladat meghaladja a képességeit. Emiatt a kéttornyú, 54 méter hosszú, 24 méter széles, 48,5 méter magas, klasszicista stílusú templom megtervezésére végül az ország egyik legjelentősebb építészét, Hild Józsefet kérték fel. A lenyűgöző épület belső tere kétemeletes, körülfutó karzatos, alul dór, felül ión oszlopokkal díszített. Itt, a festetlen fehér felületeken teljesedik ki igazán a Hild-féle klasszicista kompozíció szépsége. 

Hild József pályája végén, a hetvenes éveiben is alkotott. Idős korában is a megújulás szándéka vezette, késői művei az új divatnak megfelelően már historizáló stílusban születtek. 

Cikkünk forrásai itt, itt, itt és itt olvashatók. Forrásként használtuk Szende András A reformkor művészete. Építészet, valamint Rados Jenő Magyar építészettörténet című könyvét. 

A képek a szerző felvételei. A nyitókép forrása: NÖF Nkft.